Keresés Könyvkategóriák Folyóiratok

A talaj művelése, öntözése,javítása

A talaj művelése, öntözése,javítása

Szerző: Ferencz Kálmán és Ferencz Géza

Leírás: E könyv célja, hogy a talajművelés, öntözés és talajjavítás talajtani alapjaival ismertesse meg a gazdálkodókat. Ez a célkitűzés határozza meg a könyv felépítését, nyelvezetét és az egyes témakörök tárgyalásának mélységét. Az első fejezet áttekinti a legszükségesebb talajtani alapokat. Ezt követik a talajművelést, öntözést és talajjavítást tárgyaló fejezetek. Arra törekedtünk, hogy a lehető legegyszerűbb, leginkább közérthető kifejezéseket használjuk, még akkor is, ha ezek a szakterületet jól ismerők számára alkalmanként szokatlanul hangzanak. Az egyes témakörök elméleti alapjait, hátterét csak olyan mértékben ismertetjük, ami elengedhetetlen a tárgyalt gyakorlati ismeretek megértéséhez. Viszont a gyakorlati jelleget erősítendő, számos vizsgálati adatot tartalmazó táblázatot és ábrákat is közlünk.

Terjedelem: 184 oldal

ISBN: 9633562597

Méret: B5

Súly: 315 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 2 500 Ft
Kedvezményes ár: 2 000 Ft
Megtakarítás: 20 %

Olvasson bele: A talaj összetétele és tulajdonságai ......................................... A talajtermékenység megőrzésének, javítási lehetőségének előfeltétele, hogy megismerjük magát a talajt,... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: Bevezetés I. fejezet — A termőtalaj megismerése A talaj és a termékenység A talaj összetétele és tulajdonságai Talajalkotó kőzetek, ásványok Kolloidok a talajban Agyagásványok A hum... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Tartalomjegyzék:

Bevezetés

I. fejezet — A termőtalaj megismerése
A talaj és a termékenység
A talaj összetétele és tulajdonságai
Talajalkotó kőzetek, ásványok
Kolloidok a talajban
Agyagásványok
A humuszanyagok jelentősége és szerepe
A talaj kémhatása
A talaj tompítóképessége (pufferkapacitása)
A talaj mechanikai összetétele (fizikai féleség, kötöttség)
Az Arany-féle kötöttségi szám
A higroszkóposság
Homok-, vályog- és agyagtalajok
A talaj hézagtérrendszere (porozitása)
A talaj összes porozitása (hézagtérfogata)
A zsugorodás-duzzadás hatásának figyelembevétele
Talajszerkezet
A talaj szerkezeti formái
A talajmorzsák vízállóságának meghatározása
A talaj víztartó képessége
Hidraulikus vezetőképesség (vízvezető képesség)
A talaj levegőgazdálkodása
A talaj hőgazdálkodása
A sók hatása a talajra, növények sótűrése
Mit mutat a talaj szelvény’
Helyszíni vizsgálatok a talaj szelvény leírásához
A talaj színe
A talaj mechanikai összetétele (fizikai talaj féleség)
Másodlagos képződmények (kiválások)

Hazai talajaink rendszerbe sorolása, osztályozása
Váztalajok
Kőzethatású talajok
Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok
Mezőségi (csernozjom) talajok
Szikes talajok
Láptalajok 
Mocsári és ártéri erdők talajai
Folyóvizek és tavak üledékeinek és lejtők
(öntéstalajok)
Réti talajok
hordalékainak talajai

II. fejezet — Talaj muvelés 
A porhanyítás talaj fizikai hatása
A talaj forgatása és keverése
A talaj törnörítése
A talajművelés időpontja
A művelőeszközökben rejlő lehetőségek
Takarékos talaj művelés 
Talajművelő eszközök
Ekék, talaj forgató eszközök 
Forgatás nélküli porhanyító eszközök
Tárcsás talajművelő eszközök
Kultivátorok
Mélyiazító és vakondcsövező eszközök
Boronák
Simítók
Talajtömörítő eszközök 
A talaj felszínére ható hengerek 
Mélyebbre ható hengerek
Terepegyengetők
Keréknyomok, taposások 
Járószerkezetek szerepe a talajművelésben 
Célszerűségek és lehetőségek a talajművelő gépek kapcsolásánál
A talaj-előkészítés műveletei 
Tarlóhántás
Ószi mélyművelés, mélyszántás 
Az őszi mélyszántás ideje ás kapcsolódó műveletei 
A termőréteg mélyítése
Talaj-előkészítés őszi növények alá 
Szántás nélküli talaj-előkészítés 
A szántásos talaj-előkészítés
Talaj-előkészítés tavasziak alá
A lucerna leszántása
Az istállótrágya talajba juttatása
Talajművelés másodvetéshez és zöldtrágya növényekhez
Évelő gyomok irtása talajműveléssel
Takarékos talajművelés

III. fejezet — Az öntözés talajtani alapjai
Az öntözés cé1ja szerepe
Az öntözés időpontja
Az öntözővíz mennyisége 
Mechanikai összetétel hatása a VK-ra és D V-re
A talaj szerkezet szerepe az öntözésben 
Talajszerkezet, összes porozitás (P) és a térfogattömeg (Ts) értelmezése és alkalmazása az öntözésben
Az öntözés hatása a talajra 
Szivárgás, lecsapolás, drénezés 
A talajvíz kritikus mélysége
Az öntözővíz minősége 
A Víz nátriumszázaléka
A talajok sómérlege 
Öntözés szennyvízzel
Egy hazai kísérlet tapasztalatai 
A szennyvíziszap 
A kísérleti terület talajának néhány jellemzője
Összefoglalás, a tisztított szennyvíz jövője

IV. fejezet — Talajjavítás Talajjavítás, melioráió, komplex melioráció 
Savanyú talajok javítása
A talaj savanyúság típusai 
Aktív savanyúság 
Tartalék (potenciális) savanyúság
A talaj savanyúság forrásai 
Humusz 
Az agyagásványok
Tompító (pufieroló) képesség, a talaj mint puffer
A savanyú talaj mészigénye
Savanyú talajok javítására felhasználható anyagok 
A meszező anyagok semlegesítő értéke (kalcium-karbonát egyenértéke)
Savanyú talajjavítás gyakorlata
Helyszíni vizsgálat és mintavétel
Laboratóriumi vizsgálat
A talajjavító anyag mennyiségének számítása
a hazai gyakorlatban
A talajjavítási szakvélemény
A javítóanyag minőségi követelményei
Javítóanyagok bedolgozása a talajba 
Szikes talajok javítása
Szikeseink képződése 
A szikes talajok javításának kémiai és fizikai alapjai
A kalciumvegyületek oldhatósága
A gipsz hatása a szikesek tulajdonságaira
A felhasználható talajjavító anyagok
A szikjavítás gyakorlata
Szikes talajok felosztása javítás szempontjából
A szikjavítási szakvélemény elkészítése
Szikes talajok javítása meszezéssel
Meszes altalajterítéses savanyú szikjavítás
Szikes talajok javítása gipszezéssel
A szikjavítás anyagainak minőségi követelményei

Fizikai talajjavítás
A fizikai javítás tartalma, módszerei
A talaj fizikai állapotának megítélése
A talajmorzsák mennyisége, mérete és vízállósága
Összes porozitás (P%) és a differenciált porozitás
Térfogattömeg (Tv)
Vízvezető képesség (víznyclés és vízáteresztés)
Gyorsan meghatározható talajfizikai mutatók
Kötött talajok fizikai javítása
Mélyforgatás
Mélylazítás (altalajlazítás)
Homokozás
Fizikai javítás szakvéleményének elkészítése
Homoktalajok javítása
Talajjavítás szerves anyagokkal
Homoktalajok javítása az ásványi kolloidtartalom növelésével
Homoktalajok jellemzői talajjavítás szempontjából
Homoktalajok javítóanyaga ás minősége
A javítóanyag mennyiségének számítása
Szakvélemény elkészítése homokjavításhoz



Ebben a kategóriában ajánlott további könyveink:

A családi gazdálkodás ökonómiája

A családi gazdálkodás ökonómiája

ÚJRA KAPHATÓ! Napjaink gazdasági és társadalmi folyamatai egyre inkább az egyensúlytalanság irányába változnak. Nem csupán a társadalmi, hanem a természeti környezet is változik, mégpedig negatív módon. E folyamatok nyilvánvalóvá teszik a fenntartható komplex (gazdasági-társadalmi-ökológiai) rendszerek szükségességét, melyben a háztartások kiemelt szerepet játszanak. Az egyes háztartások automatikusan a fenntarthatóság irányába egyensúlyoznak. A háztartás-üzem szimbiózisa, amely általában is jelen van a gazdaság egészében, különös sajátossággal jelenik meg a mezőgazdaságban. A családi gazdaságban szorosan összefonódik a háztartás és a gazdaság, az önellátás és az árutermelés: a tőke a család tulajdonában van, amely kontrollálja az inputokat, döntéseket hoz, de egyben végzi a termelő tevékenységet is.

Eredeti ár: 4 400 Ft
Kedvezményes ár: 3 520 Ft

A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig

A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig

Kapronczai István A könyv nyomon követi és valósághűen tükrözi a rendszerváltástól az Európai Unióhoz való csatlakozásig eltelt közel másfél évtizedet. A tanulmány táblázatok segítségével összefoglalja mindazon adatokat, amelyek a magyar agrárgazdaság - mezőgazdaság, élelmiszeripar, erdő-és vad-, halgazdálkodás, faipar - 1990-2002 közötti állapotát tükrözik.

Eredeti ár: 2 500 Ft
Kedvezményes ár: 2 000 Ft

A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig

A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz meghatározó esemény volt az agrárgazdaság területén is. Az évtizedekkel korábbi sikeres magyar mezőgazdaság 2004-ben már egy ideje csupán árnyéka volt korábbi önmagának. Részaránya a rendszerváltás után a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének és ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek (GDP) az előállításában szinte folyamatosan csökkent. Az EU-tagsággal az új tagállamok egy nagy, de versengő piac részévé váltak,amely óriási lehetőségeket kínál az országok mezőgazdasága számára. Ugyanakkor az egyes nemzetek mezőgazdaságainak számottevően kiéleződött versenyhelyzettel kell megbirkózniuk az uniós és – ennek részeként – a hazai piacaikon is. Az uniós csatlakozás egészében jó hatással volt az új tagállamokra, bár az egyes országok más-más módon éltek a lehetőségeikkel. A velünk együtt csatlakozó országok és hazánk alkalmazkodásáról a Közös Agrárpolitikához megállapítható, hogy minden ország nyert a csatlakozással, de az új tagországok közül Lengyelország,Litvánia és Lettország tudott a legjobban alkalmazkodni az EU által kínált feltételekhez és az adott lehetőségeket a legjobban ezek az országok tudják kihasználni. Ebben a folyamatban az egyik legkritikusabb tényező a csatlakozást megelőző évek agrár- és támogatáspolitikája volt. A támogatások akkor lettek volna igazán kedvezőek, ha azt a tagországok elsősorban a termelők versenyképességének fokozására fordítják. Azonban a támogatásokat Magyarország döntően ár- és piactámogatásként nyújtotta, ennek következtében nem lehetett kihasználni a maga teljességében a csatlakozás nyújtotta lehetőségeket. Azok az országok viszont, ahol korábban a támogatások szintje alacsony volt, és az ár- és piactámogatások csekélyek voltak, kedvezőbben válaszoltak az EU-tagságra. Ez a megállapítás elsősorban Lengyelországra vonatkozik, ahol a csatlakozás után a KAP és a kitágult piacok által a termelőknek nyújtott ösztönzők következtében számottevően nőtt a termelés, és a kereskedelem is kedvezően reagált. Az új tagállamok első öt évének összegzett tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják,hogy a KAP még az elérhető módosításokkal együtt sem igazán felel meg az új tagállamoknak, főleg a szegényebbeknek. Ilyen körülmények között még mindig a mezőgazdaság versenyképességének megteremtése és a vidéki szegénység elleni küzdelem a legsürgetőbb feladat. A folyamatok átláthatóságának, megértésének segítése érdekében szükség van olyan hosszú idősorokat felölelő elemzésekre, amelyek nyomon követik és tárgyszerűen tükrözik a tényeket, illetve az eseményeket. Kapronczai István immár második alkalommal teszi ezt meg. A szerkesztésében 2003-ban megjelent A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig című kiváló művének méltó folytatása e könyv. Úgy vélem, hogy e munka – amelyben a csatlakozás utáni első öt év hazai történéseit dolgozza fel és egészíti ki egy rövidebb nemzetközi kitekintéssel – egyik legfontosabb hozadéka, hogy a szakmai szereplők és a közvélemény előtt is torzításmentes, reális kép alakulhat ki az agrárgazdaságról. A szerző a kötet elkészítése során tényszerű adatközlésre és a rá jellemző objektív folyamatleírásra törekedett. A könyv igyekszik megteremteni annak a lehetőségét,hogy a vizsgált években megfigyelhető tendenciákról ki-ki szakmai meggyőződése alapján, a maga területén vonjon le következtetéseket. Ajánlom mindazoknak ezt a könyvet, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Csáki Csaba akadémikus

Eredeti ár: 4 600 Ft
Kedvezményes ár: 3 680 Ft

A könyv témájához kapcsolódó Agrárium-profit cikkek:

Hogyan változik a családi adókedvezmény 2011-től?

2011-től a családi kedvezmény adóalap-kedvezményként vehető igénybe. Az adóalap-kedvezmény az ún. összevont jövedelmek adóalapjából érvényesíthető. A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetében 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint levonás az adóalapból. 

Kamarai biztos irányítja az agrárkamarákat

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter agrárkamarai biztosnak nevezte ki Dr. Zöld Sándor mérnök-közgazdászt, akinek a többi között feladta lesz az agrárkamarai törvény előkészítése, a társadalmi vita lefolytatása, továbbá a kamarai alapszabály tervezetének összeállítása és a vagyonjogi jogutódlás tisztaságának biztosítása. 

A kormány elfogadta a 2011. évi költségvetést

A 2011 évi. agrár-, vidékfejlesztési és környezetvédelmi költségvetés megalapozza a következő 10 évet. 

Vissza a főoldalra »

Kosár

Az Ön kosara üres!

Bejelentkezés A kategória legkedveltebb könyvei
Könyv webáruház - Vevő pont.

Kiadónk a VEVŐPONT hálózat tagja www.vevopont.hu

Agrárbázis

www.agrarbazis.hu