Keresés Könyvkategóriák Folyóiratok

Gazdasági állataink betegségmegelőzése

Gazdasági állataink betegségmegelőzése

Szerző: Dr. Böő István

Leírás: Mi mindent tehet a gazda a tenyésztés, szaporítás, tartás, takarmányozás, állategészségügy területén ahhoz, hogy megőrizze állatai egészségét? A könyv a szarvasmarha és a sertés betegségeit tárgyalja közérthetően, gyakorlatias megközelítésben.

Terjedelem: 243 oldal

ISBN: 9789636573195

Méret: B5

Súly: 425 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 3 800 Ft
Kedvezményes ár: 3 040 Ft
Megtakarítás: 20 %

Olvasson bele: A tenyészsertések gyakoribb betegségei, szaporodási problémái Minden felnőtt sertés potenciális atkahordozó. Rühösség A rühösség legelterjedtebb és a legtöbb kárt okozó parazitó... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: Tartalom Előszó Az állat és környezete Honnan tudjuk, hogy sikerült-e állataink környezeti igényeit kielégíteni? Milyen ajó állattaitó épület? Az állattartó épület hel... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Idézet a könyvből:

A tenyészsertések gyakoribb betegségei,
szaporodási problémái

Minden felnőtt sertés potenciális atkahordozó. Rühösség

A rühösség legelterjedtebb és a legtöbb kárt okozó parazitózis, amelynek okozója a Sarcoptes suis nevű rühatka. A bőr hámrétegében tartózkodik, a nőstény az ide fúrt járatokba rakja le petéit, amelyekből 10—14 nap múlva már kifejlett atka lesz.
A rühösség kezdeti tünetei sokszor észrevétlenek, máskor a bőrelváltozásokat egyéb okokkal magyarázzák (p1. allergia) és csak akkor gondolnak a rühösségre, amikor már pörkképződés, bőrmegvastagodás, vagyis az idült forma jelentkezik.
Tünetek. Az orrháton, a fülek tövénél, a fúlek belső felületén, a szemek környékén, a lábak hajlataiban a bőr kipirosodik, viszket, ha nagyon alaposan megnézzük, apró göböcskéket, majd hólyagokat látunk, amelyek közepét vékony, vörösesbarna pörk fedi. Ezek később összefolynak, a hát, az oldalak és a combok felé is terjednek, korpaszerű pikkelyekké változnak, majd vastag, repedezett, szürkésfehér var borítja ezeket a területeket. A bántalom idültté válásával a bőr megvastagszik, redőket képez. Az erős viszketés miatt az állat vakaródzik, a bőr kisebesedik és a sebek gyakran másodlagosan baktériumokkal fertőződhetnek (bőrgyulladás). Az állandó viszketés a sertéseket nyugtalanítja, a táplálékfelvételt akadályozza, romlik a takarmányértékesítés, elhanyagolt esetekben (fiatal állatok) senyvességig fokozódó lesoványodás következik be.
Az atkák állatról állatra közvetlen érintkezés útján terjednek, a tartási helynek, az alomnak és az eszközöknek a terjesztésben csak másodlagos szerepük van.
Az állományban a fertőzöttséget a tünetmentes, de atkahordozó tenyészkocák és -kanok tartják fenn. Valamely állományba bevinni is elsősorban ezekkel lehet.
A klinikai rühösséghez a fertőzöttségen kívül szükség van valamilyen ellenálló képességet csökkentő hatásra is (zsúfolt tartás, rossz higiéniai viszonyok, takarmányozási hibák, vitamin-, ásványianyag-, nyomelemhiány, egyéb betegségek, pl. orsóférgesség, bélhurut stb.
A lappangó stádiumot a stresszhatások „fellobbanthatják” (p1. a malacok elválasztása, a hízók falkásítása).
A betegség iránt a sertés bármely életkorban fogékony lehet, a malacok anyjuktól már szopóskorban fertőződhetnek, de a tünetek leghamarabb 3—4 hetes korban jelentkeznek. Tenyészetekben a szubklinikai (tünetek nélküli) rühösséget bőrkaparék vizsgálattal lehet megállapítani.
Gyógykezelés. Noha a bántalom kezelésére számos készítmény (lemosásra, permetezésre, fürösztésre, „pour-on”, vagyis kevés folyadék bőrre juttatva, injekciós készítmények, takarmányba keverhető gyógypremixek) áll rendelkezésünkre, a gyakorlat szerint mégis alig van állomány, ahol végképp sikerül megszabadulni a rühösségtől. Ennek oka, hogy a kezelések eredményessége csak részben függ az alkalmazott szertől, fontosabb a szakszerű kezelés és védekezés, még inkább a megelőzés.
A kezelések gyakori hibái:
• Az állomány nem minden egyedét kezelik.
• Súlyos pörkképződéskor nem puhítják fel, nem távolítják el a pörköket (paraffinolaj, erős kefével).
• A szer nem jut el a rejtettebb helyekre (fülek belső felületére, combhajlatokba, faroktőre stb.)
• Kevés a kezelések száma (az atkák elpusztításához 7—10 naponként megismételt, legalább 3-4-szeri permetezés, lemosás vagy fürösztés szükséges).
• A kezelésekkel párhuzamosan nem gondoskodnak az ólak, a berendezési tárgyak, az eszközök lemosásáról.
• Nem tesznek különbséget a szerek kijuttatása között (Pl. ami lemosásra jó, nem biztos, hogy permetezésre is az, füröszteni csak malacokat lehet).
• Nem megfelelő koncentrációban, nem a használati utasítás szerint alkalmazzák a szert.
• Nem a megfelelő időben és nem a megfelelő ideig alkalmazzák a készítményt (injekciók, premixek).
A rühösség megelőzését és az ellene való védekezést nagyobb állományok tartásakor célszerű a technológiába iktatni:
— a tenyészkanokat félévente kezeljük;
— a kocákat a fiaztatóba való telepítés előtt kezeljük;
— a malacokat falkásítás előtt kezeljük;
— a hízókat a hízószállásra való telepítés előtt kezeljük;
— a betelepítések előtt a falakat, a padozatot, a berendezési tárgyakat és az eszközöket is (alapos mechanikai tisztogatás után) mossuk le rühösség elleni készítménnyel;
— vásárolt vagy egyéb módon újonnan beállított sertéseket a. karantén ideje alatt kétszer (7—10 napos időközzel) kezeljük;
— ügyeljünk az ellenálló képességet csökkentő tényezők kiküszöbölésére!

Ebben a kategóriában ajánlott további könyveink:

Csülökápolás és a sántaság megelőzése szarvasmarhaállományokban

Csülökápolás és a sántaság megelőzése szarvasmarhaállományokban

Ezt a könyvet egyaránt ajánljuk a szarvasmarhatelepeken gyakorlati teendőiket végző vagy munkát irányító szakembereknek és szarvasmarhát tartó gazdáknak. Hasznos elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a csülökápolás legújabb módszereiről és eszközeiről, a végtagok felépítéséről és működéséről, valamint a gazdasági veszteségeket okozó lábvégbetegségekről és azok gyógyításáról. Az Olvasó megismerheti a sántaság megelőzésének elhelyezési, gondozási, állatvédelmi, tenyésztése és takarmányozási lehetőségeit. A könyvet haszonnal forgathatják a továbbképző tanfolyamok résztvevői, és sok új ismerethez juthatnak a közép- és felsőfokú képzésben tanulók, valamint az oktatásban és kutatásban dolgozó szakemberek is.

Eredeti ár: 2 600 Ft
Kedvezményes ár: 2 080 Ft

Gazdasági állataink védelmében

Gazdasági állataink védelmében

A szerző állatfajonként - szarvasmarhától a gyöngyösig - ismerteti, hogy mit kell tennie a gazdának a tartás, takarmányozás, a tenyésztés és a betegségmegelőzés terén. Külön figyelembe veszi az immár előírt élelmiszer-biztonság, a környezet- és állatvédelem követelményeit. Haszonnal forgathatja minden állattartó.

Eredeti ár: 5 000 Ft
Kedvezményes ár: 4 000 Ft

Sertésegészségügy gazdáknak

Sertésegészségügy gazdáknak

A szerző szemléletesen bemutatja a sertéseken előforduló valamennyi betegséget, részletesen ismerteti a megelőzés lépéseit, s a teendőket a beteg állat körül. A betegségek gyógykezelését azonban ne is keressük, az az állatorvos hatásköre!

Eredeti ár: 3 400 Ft
Kedvezményes ár: 2 720 Ft

A könyv témájához kapcsolódó Agrárium-profit cikkek:

Ötvenezer élelmiszer-ellenőrzés, 2,5 milliárd forint bírság

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) egyik legfontosabb feladata, hogy csak ellenőrzött és biztonságos élelmiszerek kerüljenek a magyar fogyasztókhoz. A jogszabályok számos lehetőséget nyújtanak az élelmiszerlánc felügyeleti szakembereknek, akik biztosítják a gyors és hatékony hatósági fellépést, és segítik a silány minőségű áruk forgalomba hozatalának elkerülését. 

Magasabb lehet a kereslet 2011-ben, mint a termelés

Magyarországon a vágócsirke felvásárolt mennyisége 9%-kal nőtt 2010-ben, ára pedig egész évben növekvő tendenciát mutatott, ami folyamatos keresletre utal, lehetővé téve a termelőknek, hogy a költségek növekedését az átvételi árakban is elismertessék. A csirkehúsok belföldi értékesített mennyisége ugyan 14%-kal bővült 2010-ben, azonban a feldolgozói értékesítési árak 5–7% közötti mértékben maradtak el az egy évvel korábbitól. 

Német dioxinbotrány: itthon is csökkent a vágósertés ára

Németországban a dioxinbotrány miatt összeomlottak az árak, és ez bizonytalanságot okozott más országok sertéspiacán is. Az uniós tendenciákhoz hasonlóan 2010-ben Magyarországon is mérséklődött a sertés ára az előző évihez képest. A hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 360 Ft/kg hasított meleg súly volt, vagyis 7%-kal csökkent a vizsgált időszakban. Az importból származó sertéseket a hazainál 5%-kal alacsonyabb áron vásárolták a vágóhidak. A termékpálya többi fázisa követte a termelői árak csökkenését. 

Az európai méz 60 százaléka magyar

Több ezer méhész gyűlt össze a Kaposvári Egyetemen megrendezett XIII. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozón, hogy az őket érintő legfontosabb újdonságokkal megismerkedjenek, kicseréljék tapasztalataikat, és beszerezzék a szükséges felszereléseket. 

Nem kerülhet antibiotikumos méz a polcokra

A méhészek aláírásgyűjtést kezdeményeztek és levélben fordultak a miniszterhez, hogy az EU Elnökség ideje alatt az illetékes Tanács soron kívül tárgyaljon a mézben található szennyeződések határértékének felemeléséről. A levelet mintegy kétezren írták alá. 

Vissza a főoldalra »

Kosár

Az Ön kosara üres!

Bejelentkezés A kategória legkedveltebb könyvei
Könyv webáruház - Vevő pont.

Kiadónk a VEVŐPONT hálózat tagja www.vevopont.hu

Agrárbázis

www.agrarbazis.hu