Farmgazdálkodás

Szerző: Nagy Adrián–Nábrádi András (szerk.)

Leírás: Sokak számára egy gazdálkodástudománnyal kapcsolatos mû alapelvárásokat feltételez. A könyv ezen elvárásokat is próbálja kielégíteni az alapfogalmi, és kalkulációs ismeretek közreadásával. A farmgazdálkodás viszont feltételezi a változó világ elvárásait. Ma már nehezen képzelhetô el a fenntarthatóság elvének alkalmazása a biogazdálkodás nélkül. Szintén furcsa lenne a modern világ a falusi turizmus említése nélkül, vagy az is hihetelen lenne, hogy a szaktanácsadás nélkülözhetô eleme az EU gazdálkodásának. Mi ezeket a területeket is felhasználva ötvöztük egybe az ismereteket a legújabb farmgazdálkodással kapcsolatos könyvünkben. Nem titkolt szándékunk, hogy ez a könyv egy új sorozat része lehet. Már csak azért is, mert külön fejezetben tárgyaljuk a jövô EU-s politikáját, annak kézzel fogható változásait, amelyek a következô években is módosulhatnak. A 2011-ben készült írás a most fellelhetô ismereteket foglalja magába. Vélhetô, hogy a változó világ újabb kihívásokat teremt. A jövô céljai nem valósulhatnak meg a jelen ismerete nélkül. Elméleti alapjaink segítenek a formálódó gazdasági kérdések eligazodásában, az újabb kérdések megválaszolásában.

Terjedelem: 244 oldal

ISBN: 9789639935808

Méret: A5

Súly: 420 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 5 500 Ft
Kedvezményes ár: 4 400 Ft
Megtakarítás: 20 %

Olvasson bele: 7. A kisvállalkozás-fejlesztés intézményrendszere Magyarországon (Badics Zsuzsa–Nagy Adrián) A magyar gazdaságban egyre bôvül azon gazdasági szereplôk köre, akik ôstermelôként, csal�... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: Bevezetés 1. A családi gazdaságok (Nagy Adrián) 1.1. Definíciók, jellemzôk 1.2. Családi gazdaságok csoportosítása 1.3. A családi gazdaságok birtokméretének problematikája 1.4. A c... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Idézet a könyvből:

7. A kisvállalkozás-fejlesztés intézményrendszere
Magyarországon
(Badics Zsuzsa–Nagy Adrián)
A magyar gazdaságban egyre bôvül azon gazdasági szereplôk köre, akik ôstermelôként,
családi gazdálkodóként, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás részeseként próbálnak
meg boldogulni napjaink nehéz pénzügyi helyzetében. Önfoglalkoztatóként, segítô családtagként,
farmerként, közremûködô munkatársként, cégvezetôként mindannyian tapasztalják
azt, hogy vannak olyan ügyes-bajos tennivalók a családi gazdaságok, vállalkozások
életében, amelyekkel egyedül nem feltétlenül tudnak megbirkózni. Egy-egy pályázat benyújtása
sokszor nem a legegyszerûbb mûvelet, nem beszélve a mûködés pénzügyi oldaláról.
Napjainkban sokszor elôfordul, hogy a bankok akár megfelelô fedezet hiányában vagy a
pénzintézet részérôl érdekeltséget nem mutató tevékenység céljából nem nyújt hitelt a kisvállalkozások
részére. Ebbôl is látszik, hogy bár hangzatos és kívülrôl tetszetôs vállalkozónak
lenni, azonban rengeteg kisebb-nagyobb akadály állhatja útját egy vállalkozás sikerességének.
A fejezet célja, hogy felsorolja és röviden bemutassa azokat az intézményeket, alapítványokat,
cégeket, ahova fordulhatnak a családi, az egyéni és a kisvállalkozások, ha problémájuk adódik
és segítségre szorulnak. A fejezetben ismertetésre kerülô alapítványok, cégek fô tevékenysége
a hazai kisvállalkozások támogatása, segítése. Ezáltal látni fogjuk, hogy a méltán oly sokat
emlegetett – a magyar gazdaságban túlnyomó többséget képviselô (99%) – hazai kkv-szektor
specifikus, intézményi keretek között történô segítése igenis széleskörû szolgáltatásokat ölel fel.
Ilyenek a mikrohitelek nyújtása, továbbá a bankoknál felvett vállalkozói és egyéb hitelekre hitelgarancia,
illetve kezességvállalás biztosítása. Külön szervezetek jöttek létre a magyar áruk exportjának
erôsítése és a vállalkozások külpiaci versenyképességének növelése, segítése céljából.
A különbözô tôketársaságok bizonyos mértékû (elôre meghatározott ideig érvényes) részesedés
fejében befektetéssel egy-egy vállalkozás fejlesztésének érdekében pénzügyi alapot nyújt egyes
beruházásokhoz. A helyi, regionális és országos szintû állami és vállalkozói érdekek képviselete
és azok összehangolása is egy-egy, a fejezetben bemutatni kívánt intézmény hatáskörébe tartozik.
Tudnunk kell, hogy a kis- és középvállalkozás-fejlesztés intézményrendszere Magyarországon
sok szervezetet ölel fel, többek között a vállalkozásfejlesztésért felelôs államigazgatási
szervezeteket, a kamarai rendszert, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA), a helyi
vállalkozásfejlesztési központokat (HVK), a kereskedelem fejlesztését, a mûszaki fejlesztést
és az innovációt támogató szervezeteket, a regionális fejlesztésért felelôs intézményrendszert,
továbbá a szakmai szövetségeket és az érdekképviseleteket, illetve a különbözô célokból
létrehozott alapokat, alapítványokat is. Mivel a kisvállalkozás-fejlesztésben kiemelt szerepet
játszó szervezetek köre, ezek feladatai és kapcsolatrendszere folyamatos változásban van, ezért
ezek tevékenységének részletekbe menô ismertetése és bemutatása nem elsôdleges szempont
a fejezet során. A fô cél, hogy az eddigi tapasztalatok alapján értékelhetô legyen a kisvállalkozás-
fejlesztés szereplôinek valódi szerepe, ezen szervezetek hatékonysága.
Egyes szervezetek, intézmények megalapításáról az állam gondoskodott és mûködésének
rendjérôl törvény is rendelkezik – ezekrôl tárgyalunk az elsô részben –, míg másoknak a Magyar
Köztársaság Kormánya „csupán” nagyobb összegû tôkét biztosított a megalapításhoz,
róluk lesz szó a fejezet második felében. Ekképpen a Magyar Állam teljes- vagy résztulajdonosként
mûködtetô, fenntartó és irányító funkciókat lát el.
7.1. A kisvállalkozás-fejlesztés kizárólagos
állami tulajdonban lévô szervezetei
Elöljáróban elmondható, hogy a vállalkozásokat segítô hazai szervezetek szerepükbôl adódóan
állami irányítást igényelnek a megfelelô és összehangolt mûködés érdekében. A kormányzat
kis- és közepes vállalkozásokkal kapcsolatos politikáját összefoglaló dokumentumok sok
ismétlôdô elemet tartalmaznak, de tükrözik azokat a változásokat is, amelyek az elmúlt közel
másfél évtizedben a KKV-k körében lejátszódtak. A rendszerváltástól egészen napjainkig
több határozat, törvény – és ezek módosítása – született a kisvállalkozás-politika és a kkv
szektor fejlesztése érdekében, nem ezek részletezése a fô célunk.
A kisvállalkozás-fejlesztésben szerepet játszó szervezetek tulajdonlása miatt fontos megemlíteni,
hogy az akkor még Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2008. május 15-tôl két
új államigazgatási szervvé alakult át, így a KKV politikáért felelôs szervezet a Nemzeti
Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium lett. Miután 2010. május 29-én megalakult a Magyar
Köztársaság új kormánya, a minisztériumok felsorolásáról az Alkotmány 34. §-a értelmében
külön törvény – a 2010. évi XLII. számú tv. – rendelkezik. Ekképpen attól fogva 12 helyett
8 minisztériuma van hazánknak: Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási
és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium,
Nemzeti Erôforrás Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Vidékfejlesztési
Minisztérium. Mindazonáltal a korábbi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
feladatait átvéve jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium tölti be a kkv politikáért felelôs
minisztérium szerepét.
Napjainkban Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságszabályozásáért
Felelôs Államtitkárságának felelôsségi területe a kis- és középvállalkozások fejlesztése.
Annak érdekében, hogy a kkv-k szerepe a gazdaságban erôsödjön, mûködési feltételeik javuljanak,
a fôosztály elôkészíti a kkv-fejlesztést érintô kormányzati döntéseket, koordinálja a
kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel kapcsolatos kormányzati stratégia végrehajtását, nyomon
követését. Ezt az alábbiakban felsorolt feladatok folytatásával teszi:
• Megvizsgálja a kkv-k üzleti környezetét akadályozó feltételrendszert és javaslatot tesz
azok megszüntetésére.
• A vállalkozásfejlesztési programok hatékonyságának nyomon követése érdekében kialakítja
és irányítja a kkv monitoring rendszert.
• Elôkészíti a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos jogi szabályozást.
• Mûködteti a Vállalkozásfejlesztési Tanácsot, és az általa létrehozott munkabizottságokat.
• Koordinálja és kialakítja a kkv-k mûködéséhez szükséges pénzügyi konstrukciókat.
• Elkészíti a kis- és középvállalkozások helyzetérôl, gazdálkodási feltételrendszerérôl
szóló országgyûlési jelentést.
• Részt vesz a közösségi szintû kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok (Small
Business Act, Európai Vállalkozás Díj, Európai KKV Hét) kapcsolatos feladatok hazai
ellátásában. (Nemzetgazdasági Minisztérium)
7.1.1. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT)
Magyarországon 1995 óta mûködik a Vállalkozásfejlesztési Tanács, amely nem rendelkezik
döntési joggal, ahogyan a legtöbb országban mûködô hasonló tanácsadó szerv sem, csupán
egy olyan vállalkozásfejlesztési kérdések megvitatásával foglalkozó tanácsadó, egyeztetô jellegû
fórum, amely kifejezetten a vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó kérdéseket vitatja meg,
továbbá véleményt alkot az elé terjesztett javaslatokat, jogszabályokat illetôen.
A Vállalkozásfejlesztési Tanács feladatait, szerepét, mûködésének rendjét, szervezeti felépítését
és tagjait a kis- és középvállalkozásokról, fejlôdésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény szabályozza (ennek elôdje az 1999. évi XCV. törvény volt). A törvény értelmében
a Vállalkozásfejlesztési Tanács részt vesz a KKV-fejlesztési stratégia kialakításában.
Ennek keretében javaslatot tesz a stratégia megalapozását szolgáló szakmai programokra és
intézkedésekre, véleményezi a KKV-k fejlesztése céljából kialakított szakmai programokat,
javaslatot tesz a célelôirányzatból támogatandó célokra és a források célok közötti felosztási
arányaira, különös tekintettel arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások is megfelelô mértékben
részesüljenek a támogatásokból. Emellett javaslatokat tesz a KKV-kat érintô szabályozási és
eszközrendszert illetôen. A testület feladata az is, hogy értékelje a minisztériumok, országos
hatáskörû szervek és KKV-fejlesztési szervezetek költségvetési forrás felhasználásával mûködtetett
programjainak hatékonyságát, s összhangját a KKV-fejlesztési stratégiával, ugyanúgy,
mint a KKV-k részesedésének mértékét a költségvetési támogatásokból, a vállalkozói
hitelekbôl, valamint a közbeszerzésekbôl. Emellett a Tanács véleményezi a KKV-kat érintô
törvénytervezeteket is.
A VT összetételét a kkv-törvény határozza meg; a testület elnöke a miniszter, tagjai a
Kormány által rendeletben kijelölt miniszterek egy-egy képviselôje, az országos gazdasági
kamarák elnökei vagy a helyettesítésükre meghatalmazott személy; továbbá a törvényben
megadott, kkv-k érdekképviseletét ellátó hazai szervek képviselôi. A VT tagjai között vannak
csak tanácskozási joggal rendelkezô résztvevôk is:
• a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a kutatás-fejlesztésért és technológiai
innovációért felelôs szerv vezetôje, a sportigazgatási szerv vezetôje, a Magyar
Bankszövetség elnöke, a Magyar Hitelgarancia Egyesülés igazgatója vagy a helyettesítésére
meghatalmazott személy,
• az Országos Érdekegyeztetô Tanács Munkavállalói Oldalának 2 képviselôje,
• a miniszter által kijelölt vállalkozásfejlesztési szervezetek vezetôi vagy a helyettesítésükre
meghatalmazott személy,
• a miniszter névre szóló felkérése alapján létrehozott szakmai tanácsadó testület tagjai,
• esélyegyenlôséget érintô kérdésekben az érintett civil szervezetek képviselôi.
A VT évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az üléseket a VT elnöke hívja össze.
Soron kívül össze kell hívni a testületet, ha tagjainak legalább egyharmada azt a napirend
megjelölésével írásban kezdeményezi. A VT határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza meg.
A VT határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezô tagok legalább kétharmada jelen van.
(2004. évi XXXIV. tv.)
7.1.2. Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság (MVf Kht.)
A Társaságot alapítói – a Magyar Állam és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány –
1999-ben azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozói (KKV)
szektor fejlôdését. Kizárólagos tulajdonosává 2001-ben a Magyar Állam vált, nevében a tulajdonosi
jogokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gyakorolta, napjainkban ez a
Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik.
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság küldetésének tekinti, hogy részt vállaljon
a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésében és a vállalkozások versenyképességének
erôsítésében. A Társaság fô feladata, hogy elômozdítsa a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását
a pályázatkezelési feladatok átlátható, szabályszerû és hatékony ellátása, és a pályázatok
pályázóbaráttá tétele révén a hazai vállalkozói szféra fejlesztése, a turizmus és a regionális
gazdaságfejlesztés területén. Az MVf Kht jól ismeri a kis- és középvállalkozói szektor
jellemzôit, így a pályázati rendszer kialakítása során kezelni tudja egyedi problémáikat is.
Az MVf Kht. legfontosabb tevékenységei a következôk:
• a mikro-, kis- és közép vállalkozásfejlesztést szolgáló támogatási rendszer mûködtetése,
• a minisztérium által évente kiírt pályázatok elbírálásában való elôkészítô javaslati anyagok
készítése,
• a pályázatok nyilvántartása, ellenôrzése,
• a pénzügyi kötelezettségek nyilvántartása,
• az egyes pályázati formák pénzügyi kereteinek nyilvántartása,
• a Kincstáron keresztül történô pénzügyi utalványozás technikai elôkészítése és lebonyolítása,
• a teljesített kifizetések analitikus és fôkönyvi nyilvántartása. (MVf sajtóanyag)
A Társaság 2003 óta KEHI (Kormányzati Ellenôrzési Hivatal) akkreditációval rendelkezik
a Strukturális Alapok támogatásainak lebonyolítására. A sikeres akkreditációt követôen
a szervezet 2004-ben rendeletben került kijelölésre a GVOP pályázatainak közremûködô
szervezeteként. Az EU-s és hazai elvárásoknak való megfelelést a KEHI és a korábbi PM folyamatosan
(jelenleg is) ellenôrzi. Az MVf Kht. hazai pályázatok széles vertikumát kezeli
(2000. év elôtti pályázatok, Széchenyi-terv és Széchenyi Vállalkozásfejlesztés Program),
továbbá más minisztériumokkal és intézményekkel közös pályázati konstrukciókat (AFC,
TC, Széchenyi Turizmusfejlesztési Program, Pályázati iroda, stb.) dolgoz ki. (BALOGH,
2005)