Farmgazdálkodás

Szerző: Nagy Adrián–Nábrádi András (szerk.)

Leírás: Sokak számára egy gazdálkodástudománnyal kapcsolatos mû alapelvárásokat feltételez. A könyv ezen elvárásokat is próbálja kielégíteni az alapfogalmi, és kalkulációs ismeretek közreadásával. A farmgazdálkodás viszont feltételezi a változó világ elvárásait. Ma már nehezen képzelhetô el a fenntarthatóság elvének alkalmazása a biogazdálkodás nélkül. Szintén furcsa lenne a modern világ a falusi turizmus említése nélkül, vagy az is hihetelen lenne, hogy a szaktanácsadás nélkülözhetô eleme az EU gazdálkodásának. Mi ezeket a területeket is felhasználva ötvöztük egybe az ismereteket a legújabb farmgazdálkodással kapcsolatos könyvünkben. Nem titkolt szándékunk, hogy ez a könyv egy új sorozat része lehet. Már csak azért is, mert külön fejezetben tárgyaljuk a jövô EU-s politikáját, annak kézzel fogható változásait, amelyek a következô években is módosulhatnak. A 2011-ben készült írás a most fellelhetô ismereteket foglalja magába. Vélhetô, hogy a változó világ újabb kihívásokat teremt. A jövô céljai nem valósulhatnak meg a jelen ismerete nélkül. Elméleti alapjaink segítenek a formálódó gazdasági kérdések eligazodásában, az újabb kérdések megválaszolásában.

Terjedelem: 244 oldal

ISBN: 9789639935808

Méret: A5

Súly: 420 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 5 500 Ft
Kedvezményes ár: 4 400 Ft
Megtakarítás: 20 %

Olvasson bele: 7. A kisvállalkozás-fejlesztés intézményrendszere Magyarországon (Badics Zsuzsa–Nagy Adrián) A magyar gazdaságban egyre bôvül azon gazdasági szereplôk köre, akik ôstermelôként, csal�... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: Bevezetés 1. A családi gazdaságok (Nagy Adrián) 1.1. Definíciók, jellemzôk 1.2. Családi gazdaságok csoportosítása 1.3. A családi gazdaságok birtokméretének problematikája 1.4. A c... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Tartalomjegyzék:

Bevezetés 
1. A családi gazdaságok (Nagy Adrián) 
1.1. Definíciók, jellemzôk 
1.2. Családi gazdaságok csoportosítása 
1.3. A családi gazdaságok birtokméretének problematikája 
1.4. A családi gazdaságok szerepe a magyar mezôgazdaságban 
1.5. Családi gazdaságok versenyképessége 
2. Ellátási lánc és a termelôi szervezôdések kapcsolata (Felföldi János) 
2.1. Ellátási lánc és ellátási lánc menedzsment 
2.2. A termelôi szervezôdések helye és szerepe a láncban 
2.3. A termelôi szervezetek létrehozását és mûködését befolyásoló tényezôk 
2.4. A termelôi szervezôdések létrehozását és mûködését támogató intézkedések 
3. Gépkörök (Takács István) 
3.1. A gépköri mozgalom története, létrejöttének oka, gondolati tartalma 
3.1.1. Gépköri mozgalom Németországban 
3.1.2. A gépköri mozgalom Ausztriában 
3.1.3. A gépköri mozgalom Magyarországon 
3.1.4. A gépköri mozgalom nemzetközi kitekintésben 
3.1.5. A gépkör és alternatívái összehasonlítása 
3.2. A gépköri mozgalomhoz kapcsolódó egyéb szervezôdések 
3.2.1. A gépköri szervezet felépítése és mûködésének szabályozása 
A gépköri egyesület testületei és tisztségviselôi 
A gépkörök mûködésének tárgyi feltételei 
3.2.2. A gépköri mozgalomhoz kapcsolódó egyéb szervezôdések 
3.2.3. A gépkörök országos szövetségének feladatai 
3.3. A gépköri adminisztráció, ügyvitel 
3.3.1. Nyilvántartások, munkavégzés adminisztrálása, szolgáltatás szervezésének
menete 
3.3.2. A Gépi szolgáltatások szervezésének menete és bizonylatai 
3.3.3. Gépköri elszámolások 
3.3.4. A gépköri mûködés finanszírozása, támogatások 
3.4. A gépkör, mint virtuális üzem 
4. Üzleti kalkulációs alapfogalmak (Nábrádi András–Nagy Adrián) 
4.1. A hozam és a termelés értéke 
4.1.1. A hozam és a kibocsátás 
4.1.2. A termékek csoportosítása 
4.1.3. Hozamérték, árbevétel 
4.1.4. Termelési érték 
4.1.5. Az árak típusai 
4.1.6. A termelési érték kategóriái 
4.1.7. A termelési érték növelésének módjai 
4.2. A áfordítás, a termelés költsége 
4.2.1. A ráfordítás fogalma 
4.2.2. A termelési költség 
4.2.3. A költségek fajtái és csoportosítása 
4.2.4. Az önköltség számítása 
4.2.5. A költségek csökkentésének lehetôségei 
4.3. A jövedelem, a jövedelem kategóriái 
4.3.1. A jövedelem fogalma 
4.3.2. A jövedelem kategóriái 
4.3.3. A jövedelem növelésének lehetôségei 
4.4. A hatékonyság 
4.5. A jövedelmezôség 
4.5.1. A jövedelmezôség alapkategóriái 
4.6. Az eredményesség 
5. Vállalati tervezés (Pupos Tibor) 
5.1. A tervezés, mint menedzsment funkció 
5.1.1. A tervezés célja, szükségessége 
5.1.2. A tervezés rendszere, a tervek típusai 
5.2. A tervkészítés gyakorlata, az üzleti tevékenység tervezése 
5.2.1. A tervezés folyamata, fôbb tartalmi elemei 
Az értékesítési terv 
A termelési terv 
Az erôforrások tervezése 
A pénzügyi terv tartalma, készítése 
Az eredmény tervezése 
A vagyonmérleg összeállítása 
Az eszközök tervezése 
A források tervezése 
6. A szaktanácsadás módszertani alapjai (Petô Károly) 
6.1. A szaktanácsadás kialakulása 
6.2. A szaktanácsadás feladata és területei 
6.3. A tanácsadó munka céljai és célkitûzései 
6.3.1. A tanácsadás szükségessége 
6.3.2. Eszközök elhelyezése 
6.3.3. A szaktanácsadás teljessége 
6.3.4. A szaktanácsadói befektetések megtérülése 
6.4. Mi a szaktanácsadó munkája? 
6.5. A szaktanácsadás célja 
6.6. Mi határozza meg a célkitûzést? 
6.7. A szaktanácsadó szolgálat munkája 
6.7.1. A tanácsadás ügyfelei 
6.7.2. A tanácsadás stratégiája 
6.8. A szaktanácsadás környezete 
6.9. Szaktanácsadói modellek osztályozása 
6.9.1. Profit-orientált szaktanácsadás 
6.9.2. A közösségi ügyet szolgáló szaktanácsadás 
6.9.3. Sokcélú vidékfejlesztés 
6.9.4. Specializált szaktanácsadó szolgálatok 
6.9.5. A „Top-Down” stratégia 
6.9.6. A „Bottom-Up” kategória 
6.9.7. Módszerválasztás 
6.10. A szaktanácsadó rendszer szervezeti felépítése és irányítása 
6.11. Szaktanácsadói eljárások ismertetése 
6.11.1. A tervezet-módszer 
6.11.2. Az áru módszer 
6.11.3. Technikai változtatás módszere 
6.11.4. Képzés és látogatás rendszere (T-V) 
6.11.5. A gazdálkodó rendszerek kutatásán alapuló módszerek (FSR) 
6.11.6. Az egyetemek által szervezett mezôgazdasági szaktanácsadás 
6.11.7. Célirányos csoport módszer 
6.11.8. A funkcionális csoport módszer 
6.11.9. A farmerszervezetek módszere 
7. A kisvállalkozás-fejlesztés intézményrendszere Magyarországon
(Badics Zsuzsa–Nagy Adrián) 
7.1. A kisvállalkozás-fejlesztés kizárólagos állami tulajdonban lévô szervezetei 
7.1.1. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) 
7.1.2. Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság (MVf Kht.) 
7.1.3. Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) 
7.1.4. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) 
7.1.5. Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) 
7.1.6. Corvinus Zrt
7.1.7. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.) 
7.1.8. A regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek 
7.1.9. Beszállítói Befektetô Zrt
7.1.10. Informatikai Kockázati Tôkealap-kezelô Zrt
7.1.11. Nemzeti Külgazdasági Hivatal – Hungarian Investment and Trade Agency
(HITA) 
7.1.12. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a területi kamarák 
7.1.13. Magyar Agrárkamara 
7.2. A kisvállalkozás-fejlesztés állami részesedésû szervezetei 
7.2.1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 
7.2.2. Helyi Vállalkozói Központok (HVK) 
7.2.3. A Kisvállalkozás-fejlesztô Pénzügyi Zrt
7.2.4. Enterprise Europe Network 
7.3. Garanciaszervezetek 
7.3.1. Agrár – Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) 
7.3.2. Garantiqa, a megújult Hitelgarancia Zrt
7.3.3. Regionális garanciaszövetkezetek 
7.3.4. Start Tôkegarancia Zrt
8. Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon (Kormosné Koch Krisztina) 
8.1. Az ökológiai gazdálkodás fogalma, alapelvei 
8.2. Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon 
8.3. A biotermékek fogyasztói piaca Magyarországon 
8.4. Az ökológiai gazdálkodás jogszabályi háttere Magyarországon 
8.5. Az ellenôrzés folyamata, tanúsítás 
8.6. Az ökológiai gazdálkodás támogatási rendszere Magyarországon 
9. Falusi turizmus, mint mezôgazdasághoz kapcsolható alternatív jövedelemszerzési
lehetôség (Szabó Bernadett) 
9.1. A falusi turizmus helyzete 
9.1.1. Fogalmi lehatárolás 
9.1.2. A falusi turizmus történeti áttekintése 
9.1.3. Napjainkban 
9.1.4. Falusi turizmus szervezetek 
9.1.5. Személyi és tárgyi feltételek 
9.1.6. Jogi szabályozás 
9.1.7. Támogatás 
9.1.8. Nemzetközi kitekintés 
9.2. Tapasztalatok a zempléni falusi vendéglátással kapcsolatban 
9.3. A mezôgazdasági tevékenység és a falusi vendéglátás együttes végzése az
észak-alföldi régióban 
10. A marketing sajátosságai az agrárgazdaságban (Szakály Zoltán,
Szigeti Orsolya, Szente Viktória) 
10.1. Az agrármarketing meghatározása 
10.2. A marketing eszközrendszere, a marketingmix 
10.3. Az agrármarketing típusai és lehetôségei 
10.4. A marketing szövetkezetek szerepe az agrárgazdaságban 
10.5. Az országszervezetek helye és szerepe a közösségi marketingben 
10.5.1. A nemzetközi közösségi marketingtapasztalatok adaptációja 
10.6. Védjegyek szerepe a közösségi marketingben 
10.6.1. Közösségi jelölések jellemzôi és a fogyasztói preferenciák Magyarországon

10.7. Közvetlen értékesítés: lehetôség a kis méretû gazdaságok számára 
10.7.1. A közvetlen értékesítést hátráltató fogyasztói trendek 
10.7.2. A közvetlen értékesítést elôsegítô fogyasztói trendek 
10.7.3. A közvetlen értékesítés marketingjellemzôi 
10.8. Magyar élelmiszerek fogyasztói preferenciái – esettanulmány 
10.8.1. A „magyar élelmiszer” fogalom fogyasztói értelmezése és a vásárlási
affinitás 
10.8.2. Az országeredet-imázs vizsgálata 
10.8.3. A közvetlen értékesítés lehetôségei Magyarországon 
11. KAP-reform 2014–2020: lehetôségek és kihívások (Popp József) 
11.1. Globális kihívások 
11.1.1. Élelmezésbiztonság 
11.1.2. Energiabiztonság 
11.1.3. Környezetbiztonság 
11.2. A KAP 2014–2020 között 
11.2.1. Pénzügyi források 
11.2.2. Elsô pilléres támogatások 
11.2.3. Vidékfejlesztés 
11.2.4. Piaci intézkedések 
11.2.5. Horizontális szabályozás 
11.2.6. Egyszerûsítés 
11.2.7. Adminisztratív költség 
11.3. Kihívások és lehetôségek a magyar élelmiszergazdaság számára 
11.3.1. A fôbb ágazatok diagnózisa 
11.3.2. Az élelmiszeripar helyzete 
11.3.3. Az élelmiszer-kereskedelem jellemzôi 
11.4. Következtetések