Hagyományos és megújuló energiák

Szerző: Dr. Sembery Péter - Dr. Tóth László (szerk.)

Leírás: A könyv a megújuló energiaforrásokat és felhasználási lehetőségeiket tárgyalja, különös tekintettel a vidéki kisfogyasztók igényeire.Sorra veszi a biomassza, a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia és a vízenergia műszaki és gazdasági kérdéseit.

Terjedelem: 529 oldal

ISBN: 9789639736764

Méret: B5

Súly: 975 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 6 800 Ft
Kedvezményes ár: 5 440 Ft
Megtakarítás: 20 %

Érdeklődjön email-ben!

Olvasson bele: 6.3. A napenergia-hasznosítás lehetőségei és fő módjai A napenergia közvetlen hasznosításának legelterjedtebb módjait két fő csoportba szokás sorolni. Ezek egyike az ún. aktív haszno... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: 1. Általános ismeretek (Dr. Sembery Péter) 1.1. Jelen és jövõ az energiaellátásban 1.1.1. Az ember és az energia 1.1.2. A fejlesztés irányai 1.1.3. Tendenciák az energiahord... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Tartalomjegyzék:

1. Általános ismeretek (Dr. Sembery Péter)
1.1. Jelen és jövõ az energiaellátásban
1.1.1. Az ember és az energia
1.1.2. A fejlesztés irányai
1.1.3. Tendenciák az energiahordozók felhasználásában
1.1.4. A jelen és a jövõ energiapolitikája
1.1.5. A hazai energiaellátás jellemzõi
1.2. Energiahordozók rendszere
1.2.1. Szén
1.2.2. Kõolaj
1.2.3. Földgáz

2. Hõenergetika (Dr. Beke János)
2.1  A hõfejlesztés anyagai és elemei
2.1.1 Tüzelõanyagok
2.1.2 Motorhajtó anyagok
2.2  A direkt hõfelhasználás berendezései
2.2.1 Tüzelõberendezések szilárd tüzelõanyagokhoz
2.2.2 Olajtüzelõ berendezések
2.2.3 Gáztüzelõ berendezések
2.2.4 Hõterhelési csúcsok kiegyenlítése, hõtárolók
2.3 Passzív hõközlés és berendezései
2.3.1 A passzív hõközlés
2.3.2. A hõcserélõk szerkezeti kialakítása
2.4. Hûtõberendezések, hõszivattyúk
2.4.1. A hûtési körfolyamat jellemzõinek számítása
2.4.2 Hûtõ- és közvetítõközegek
2.4.3 Hûtõházak, hûtõgépek
2.4.4. Hõszivattyúk
2.5  Hõenergia-gazdálkodás
2.5.1 Ipari hõenergia-gazdálkodás
2.5.2 Lakossági-kommunális hõfelhasználás
2.5.3 Lakossági-kommunális távhõellátás
2.5.4 Hõenergia-gazdálkodás a mezõgazdaságban

3. Villamos energia (Dr. Sembery Péter)
3.1. Villamos energia ellátás
3.1.1. Erõmûvek
3.1.2. Nagyfeszültségû és középfeszültségû hálózatok
3.1.3. Üzemi transzformátor állomások
3.1.4. Szabadtéri hálózatok
3.2. Üzemi villamos energiaellátás rendszere
3.2.1. Épületek villamos energiaellátási rendszere
3.2.2. A villamos berendezések túláramvédelme
3.2.3. Kapcsolókészülékek
3.2.4. Elosztóberendezések
3.2.5. Belsõtéri vezetékek
3.3. Villamos fogyasztók
3.3.1. Villamos motorok
3.3.2. Villamos fûtõberendezések
3.3.3. Világítástechnika
3.4. Villamos biztonságtechnika
3.4.1. Érintésvédelem
3.4.2. Villámvédelem, tûzvédelem
3.4.3. Távvezetékek biztonsági övezete
3.5. Villamos energiagazdálkodás
3.5.1. A villamosenergia-felhasználás jellemzõi
3.5.2. Meddõenergia gazdálkodás
3.5.3. Villamos energia költségek
3.5.4. A villamos energiaellátás szervezeti rendszere

4. Energiatermelés és környezeti hatásai (Dr. Tóth László)
4.1. Energiatermelési trendek
4.2. Károsanyag kibocsátások
4.3. Törekvések a kibocsátások mérséklésére 
4.4.1. Az EU környezetvédelmi politikájának legfontosabb alapelvei
(EU törvény 130R cikkelye)
4.4.2. A környezetkímélõ megújuló energiahordozóra vonatkozó
EU irányelvekv
4.5. A káros kibocsátások közvetlen hatásai
4.6. Példa a kibocsátásának mérséklése a szélenergia felhasználása révén

5. Biomassza energetikai hasznosítása (Dr. Pecznik László)
5.1. A biomassza fogalma
5.2. A fotoszintézis
5.2.1. A fotoszintézis folyamata
5.2.2. A fotoszintézis energetikai hatásfoka
5.2.3. A fotoszintézis során termelt oxigén
5.3. A biomassza felhasználás története
5.4. Az energetikai biomassza potenciál
5.4.1. A mezõgazdasági termeléssel kapcsolatos biomassza kínálat
5.4.2. Energetikai célra használható faanyag potenciál
5.4.3. A kommunális hulladékhoz és az állattartáshoz kapcsolódó
bio-energiahordozók
5.4.4. Energiacélú növénytermesztés potenciálja
5.5. Energetikai felhasználás elõkészületei
5.5.1. Betakarítás, apríték készítés
5.5.2. Szárítás
5.5.3. Szállítás
5.5.4. Aprítás, nemesítés
5.5.5. Manipulálás, tárolás
5.6. Biomassza tüzelés
5.6.1. Az égés
5.7. Növényi eredetû folyékony energiahordozók
5.7.1. Olajok
5.7.2. Alkoholok
5.8. Biogáz
5.8.1. A biogáztermelési és hasznosítási alaptechnológiák
5.8.2. A biogáz elõállításának legelterjedtebb módszerei
5.8.3. Új külföldi fejlesztési eredmények és alkalmazástechnikai
megoldások
5.8.4. A biogáz-telepek járulékos technológiái
5.9. Hidrogén termelés lignocellulózokból

6. Napenergia (Dr. Farkas István)
6.1. A napenergia-felhasználás körülményei
6.2. Napsugárzási viszonyok
6.2.1. A napsugárzásból nyerhetõ energia
6.2.2. Jellemzõ napsugárzási adatok Magyarországon
6.2.3. Elnyelõ felületen hasznosítható napsugárzás
6.3. A napenergia-hasznosítás lehetõségei és fõ módjai
6.3.1. Termikus hasznosítás
6.3.2. Fotovillamos hasznosítás
6.3.3. Passzív hasznosítás
6.4. Fototermikus rendszerek
6.4.1. A fototermikus hasznosítás eszközei
6.4.2. A hõtárolás
6.4.3. Technológiai melegvíz-készítés
6.4.4. Medence fûtés
6.4.5. Egyéb alkalmazások
6.5. Fotovillamos rendszerek
6.5.1. A fotovillamos hasznosítás eszközei
6.5.2. A villamos energia tárolása
6.5.3. Alkalmazások
6.6. Növényházi napenergia-hasznosítás
6.6.1. Általános helyzetkép
6.6.2. Technikai-energetikai háttér
6.6.3. Alkalmazások
6.7. Szárítás napenergiával
6.7.1. Általános helyzetkép
6.7.2. Szoláris szemestermény-szárító
6.7.3. Szoláris gyümölcsszárító
6.7.4. Szoláris szénaszárító
6.8. Passzív napenergia-hasznosítás
6.8.1. A passzív hasznosítás eszközei
6.8.2. A passzív hasznosítás szerkezetei
6.9. Kombinált üzemû szoláris rendszerek
6.9.1. Integrált energetikai/technológiai rendszer
6.9.2. Víztározóval kombinált fotovillamos-hidro rendszer
6.9.3. Kombinált fotovillamos-szél rendszer

7. szélenergia (Dr. Tóth László)
7.1.1. A szélrõl általában
7.1.2. A szélben rejlõ energia átalakítása
7.1.3. A kezdeti szélgép konstrukciók 
7.1.4. A számottevõ továbbfejlesztések
7.1.5. Erõmû méretû egységek
7.1.6. Fejlesztések és várható trendek az 1980-as évektõl
7.1.7. A jövõ kilátásai
7.2. A szélerõmûvek rendszerezése, szerkezeti felépítése
7.2.1. A szélerõmûvek jellemzése
7.2.2. Szerkezettani osztályozás
7.2.3. A szélmotorok szivattyúk hajtására
7.2.4. Szélgenerátorok
7.2.5. Szélgenerátorok szerkezeti felépítése
7.2.5.1. Generátor ház
7.2.5.2. Szárnylapát 
7.2.5.3. A lapátkerékagy és Pitch mechanizmus
7.2.5.4. A vezérlés
7.2.5.5. Az üzemi és biztonsági rendszer 
7.3. A szél energetikai célú jellemzése
7.3.1. A szél idõbeni változásnak jellemzõi
7.3.2.  A szél változás a magasság függvényében
7.3.3. A potenciális szélturbina - telephely kiválasztásának fõ 
szempontjai
7.3.4. A szél, mint energiaforrás
7.3.4.1. A szél mozgási energiája
7.3.4.2. Mérõmûszerek 
7.3.4.3. A mérési eredmények elemzése
7.3.4.4. Szélenergia-potenciál meghatározása modellezéssel
7.4. Szélerõgépek mûködésének elméleti alapjai
7.4.1. Szárnyrács-elmélet
7.4.2. Turbina elmélet
7.4.3. A szélsebesség-fordulatszám jelleggörbe 
7.5. A szélerõmûvekben alkalmazott generátorok és frekvenciaváltók
7.6. Szélerõgépek szabályozása és védelme
7.6.1. Fordulatszám-rugalmasság
7.6.2. Alapvetõ szabályozási feladatok villamos energiatermelés esetén
7.6.2.1. A szélturbina elforgatása vagy elbillentése
7.6.2.2. A lapátszög szabályozása
7.6.2.3. Nyomaték és teljesítmény korlátozás (Speciális szárnyprofil)
7.6.2.4. Szabályozási lehetõségek a fordulatszám változtatásával
7.6.3. Közvetlen hálózatra kapcsolódó generátorok védelmi és
szabályozási lehetõségei. 
7.6.3.1. Szabályozás impulzusvezérelt rotor ellenállással
7.6.3.2. Frekvenciaváltón keresztül hálózatra csatlakozó generátorok
7.6.3.3. Áttétel nélküli szinkron generátorok
7.6.4. A leggyakoribb szabályozási megoldások a mechanikai 
kivitelek szerint
7.7. A szélgenerátor részegységeinek dinamikus és statikus terhelése
7.7.1. Aerodinamikus erõk 
7.7.2. A szerkezet szélnyomásra adott válasza (aerodinamikus
admittancia)
7.7.3. Szerkezeti elemeket terhelõ erõk
7.7.4. Szélerõmûvek meghibásodása
7.8. A szélgenerátorok villamos hálózatra kapcsolása 
7.8.1. Szigetüzem
7.8.2. A villamos áram közcélú elosztóhálózatra táplálása
7.8.3. A villamos hálózat
7.8.4. A csatlakoztatás jogi feltételei
7.8.5. Szélerõmûvek csoportos telepítése
7.8.6. Az áramszolgáltató hálózatára csatlakozásának feltételei
7.9. A szélerõmû gyártása
7.9.1. Lapátszerkezetek
7.9.2. Tartóoszlopok

8. Geotermikus energia (Dr. Árpási Miklós)
8.1. Geotermikus energia elhelyezkedése és készletei
8.1.1. A termálenergia meghatározása
8.1.2. A termálenergia eredete
8.1.3. A geotermális anomália területei
8.1.4. A termálenergia-készletek számítása
8.1.5. A termálenergia-kitermelõ rendszer
8.2. A termálenergia hasznosítása
8.2.1. Villamosenergia-termelés
8.2.2. Közvetlen termálhõ-hasznosítás
8.2.3. A termálenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon és a
hatékonyság növelésének lehetõségei
8.2.4. Ipari termálhõ-hasznosítás
8.2.5. A közvetlen hõhasznosítás újlehetõségei a nemzetközi gyakorlat
szerint (abszorpciós hûtés, szárítás stb.)
8.3. A termálvíz energetikai hasznosításának környezeti hatásai
8.3.1. A légszennyezés csökkentése termálenergia hasznosításával
8.3.2. A hasznosított termálvíz visszajuttatása a tárolórétegekbe,
az energiaforrás megújuló jellegének érvényesítése
8.3.3. A vízvisszasajtolásos hévízelhelyezés szükségességének indokai
8.4. A hévíztárolók és a visszasajtolás

9. Vízenergia hasznosítása a nagyvilágban 
    és környezetünkben (Dr. Szlifka Ferenc)
9.1. A vízenergia hasznosítás múltja
9.2. A víz, mint megújuló energiaforrás
9.3. Vízienergia hasznosítás általános kérdései
9.3.1. A vízerõhasznosítás alapképlete
9.3.2. A vízerõkészlet
9.3.3. A teljesítménygörbe szerkesztése
9.4. Vízierõmûvek osztályozása
9.5. Folyami vízerõmûvek
9.6. A vízturbinák elméleti kérdései
9.6.1. A reakciós vízturbinák mûködésének elmélete
(Euler-turbinaegyenlet)
9.6.2. Szabadsugaras (akciós) turbinák:  a Bánki- és a Pelton-turbina 
9.6.3. Francis turbinák
9.6.4. A Kaplan és csõturbina turbina
9.7. Turbinák fontosabb üzemi jellemzõinek változása
9.8. A szivattyús energiatározók
9.9. Hazai vízenergia hasznosítás néhány adata
9.10. A vízenergia hasznosítás egyéb lehetõségei

10. Megújuló energia tárolása 
  és hasznosítása (Dr. Vincze Gyuláné)
10.1. Megújuló energia tárolása
10.1.1. Mechanikai akkumulátorok
10.1.2. Hõakkumulátorok
10.1.3. Villamos és elektromágneses energiatárolók
10.1.4. Elektrokémiai akkumulátorok
10.1.5. Kémiai energiatárolók, energiahordozók
10.1.6. Mesterségesen elõállított tüzelõanyagok
10.1.7. A hidrogén, mint energiahordozó
10.1.8. Metanol, mint energiahordozó
10.1.9. Az energiahordozók összehasonlítása
10.2. A mesterséges energiahordozók fõbb felhasználási területei
10.2.1. Tüzelõanyagcellák
10.2.2. A tüzelõanyagcellák fajtái
10.2.3. A tüzelõanyagcellás és akkumulátoros energiaforrások
  összehasonlítása
10.2.4. A tüzelõanyagcellák alkalmazása