Megújuló energia és vidékfejlesztés

Szerző: Lukács Gergely Sándor

Leírás: A szerző célja ezzel a könyvvel, hogy elősegítse az új energiahordozó előállítási és hasznosítási paradigma térnyerését, amelynek az a lényege, hogy a nagy energiatermelő és ellátó rendszerek mellett - és egyre inkább helyettük - létrejönnek a helyi igényeket kiszolgáló, túlnyomórészt helyben található erőforrásokat hasznosító sokpólusú, egyenként kis kapacitású, ám együtt nagy hatóerejű megújuló energia termelő-szállító-elosztó-fogyasztó rendszerek.

Terjedelem: 257 oldal

ISBN: 9789639935006

Méret: A5

Súly: 315 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 4 000 Ft
Kedvezményes ár: 3 200 Ft
Megtakarítás: 20 %

Érdeklődjön email-ben!

Olvasson bele: BEVEZETÉS A szerző 25 éve foglalkozik az egyik legfontosabb hazai megújuló energiaforrás, a zöldenergia termelés és hasznosítás kutatásával. A témában elsőként jelentetett meg könyv... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: TARTALOM BEVEZETÉS 1. MEGÚJULÓ ÉS FOSSZILIS ENERGIAFORRÁSOK 1.1. Nemzeti stratégia, megújuló energia stratégia 1.2. A fosszilis energiahordozók előnyei és hátrányai 1.3. A fosszili... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Idézet a könyvből:

BEVEZETÉS

A szerző 25 éve foglalkozik az egyik legfontosabb hazai megújuló energiaforrás,
a zöldenergia termelés és hasznosítás kutatásával. A témában elsőként jelentetett
meg könyvet a Mezőgazdasági Kiadónál 1989-ben Energiaerdő címmel.
A szerző célja ezzel a könyvvel az, hogy elősegítse az új energiahordozó előállítási
és hasznosítási paradigma térnyerését, amelynek az a lényege, hogy a nagy
energiatermelő és ellátó rendszerek mellett és egyre inkább helyettük létrejönnek
a helyi igényeket kiszolgáló túlnyomórészt helyben található erőforrásokat hasznosító
sokpólusú, egyenként kis kapacitású, ám együtt nagy hatóerejű megújuló
energia termelő-szállító-elosztó-fogyasztó rendszerek. A jövő intelligens energiaellátó
rendszere a megújuló energiaforrásokból és azok szétosztó rendszeréből áll,
és az energiapiacon olyan esélyekkel vesz részt, mint az egyéb hagyományos
erőművek. Ez a koncepció a modern információs és kommunikációs technológiákra
alapozott integrált energiaellátó rendszerrel növeli a megújuló energiák gazdasági
hasznát, és ez ma már a vezető ipari országokban fontos szempontot nyújt
a megújuló energiák támogatásához.
A versenyképes decentralizált energiaellátás tárgya tehát az energia előállítása
a fogyasztás helyén, vagy az energia felhasználása a keletkezés helyén, szem előtt
tartva energetikai, ökonómiai és ökológiai szempontokat, mint az optimális
működési energiaköltség, az előállításból származó minimalizált emisszió.
A fenntartható fejlődés egyre sürgetőbb igénnyel követeli meg, a tudományos
technikai és szervezési feltételek pedig egyre inkább lehetővé teszik, hogy az
egész energetikai rendszerben olyan áttörés következzék be, mint amilyennek tanúi
lehettünk az 1960–70-es években, amikor a központi számítógép óriásokat felváltották
a személyi számítógépek. Ez az energetikai paradigma váltás nem lesz
kisebb hatású életünkre, környezetünk minőségére, mint volt a számítástechnikai
forradalom.
Könyvünkkel hozzá kívánunk járulni ehhez az új megújuló energiahordozó
előállítási és hasznosítási paradigma térnyeréséhez, hiszen egyre több jele van annak,
hogy a Föld élővilága nem sokáig fogja elviselni az emberi tevékenység
okozta kártevést. Erre figyelmeztetnek a klímaváltozás drámai fejleményei is.
Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a megújuló energia termelő és felhasználó
szervezetek együttműködési hálózata nélkül nem valósulhat meg a helyi energia12
források jobb kihasználása (sem). Az erőt sokszorozó összefogások nélkül nem leszünk
képesek növelni az energia ellátás biztonságát, csökkenteni az ország energiaimport
függőségét és az energiatermelés és ellátás által okozott környezetterhelést.
Azt kívánom olvasóinknak, hogy legyenek eredményesek és hatékonyak a
megújuló energiára vonatkozó tudás megismerésében és gyakorlati alkalmazásában.
Megújuló energiaforrás olyan energiaforrások közös neve, amelyek egy
jellemző időciklus alatt újra termelődnek, illetve a kimerülés veszélye nélkül felhasználhatók.
(Magyar nagylexikon, 2001) A megújuló energiaforrások közé tartozik
a közvetlen napenergia – napkollektorok, fotoelektromos átalakítók,
naperőművek –, valamint a közvetett napenergia – szél-, víz-, zöld (biomassza)-,
az árapály-, a földhő- (geotermikus) energia, az óceánok hőtartalma és hullámzásának
energiája. Munkánkban hazai jelentőségének hiánya miatt csak az említés
szintjén foglalkozunk az árapállyal és az óceánok hőtartalmával és hullámzásának
energiájával.
Hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik a napenergia, a zöld (biomassza) és a
földhő- (geotermikus) energia termelés és hasznosítás terén, de szél és vízenergia
forrásaink sem elhanyagolhatóak.
Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy a rendelkezésünkre álló megújuló energia
források döntő jelentőségre tehetnek szert a magyar vidék felemelkedésében,
hiszen a zöldenergia a gyengébb adottságú termőterületeken is haszonnal termelhető.
Az ország 40%-a alatt forró tenger van, amelynek energiáját számos helyi és
országos célra fele lehet és fel is kell használni. A napenergia helyi hasznosítása
pedig olyan többlet jövedelemszerzési lehetőség, amelyet a leghátrányosabb helyzetű
településeken és kistérségekben is ki lehet aknázni. Azonban lehetőségeink
valóra váltásához elengedhetetlen a természeti erőforrásokra és a társadalmi
tőkére alapozott nemzeti stratégia megalkotása és konzekvens megvalósítása. Ennek
a nemzeti stratégiának lesz része az energetikai stratégia, amely túlnyomórészt
a hazai forrásokra alapozza Magyarország jövőjét; ezen a téren is.
A szerző ebben a könyvében (is) a gyakorlati alkalmazhatóság igényével közelíti
meg a megújuló energiaforrásokat ezért konkrét programokat is bemutat annak
érdekében, hogy elősegítse a közös gondolkodást, hogy minél előbb közüggyé
válhasson a helyi megújuló energia termelés és hasznosítás.
De a szerzőnek nem titkolt szándéka az is, hogy felkeltse a Tisztelt olvasóban
a cselekvési szándékot, mert ha Magyarország ezen a téren sem fogja kiaknázni
páratlan lehetőségeit, akkor nem fog azon nemzetekhez tartozni, amelyek a XXI.
század nyerteseiként vonulnak be a történelembe.
Akkor sem leszünk nyertesek, ha nem döntjük el mielőbb azt, hogy a megújuló
energiák közül melyekben leszünk mintaadók. Erre a legtöbb esélyünk a zöldenergia
és a földhő termelésben és hasznosításban van. De nem úgy, hogy mindent
készen akarunk megkapni, hanem úgy, hogy legalább ezen a két területen
megerősítjük az egész kutatási-fejlesztési-innovációs láncolatot. Akkor leszünk
nyertesek, ha itthon gyártjuk a legfontosabb eszközöket és berendezéseket, amelyek
a zöldenergia és a földhő korszerű, versenyképes termeléséhez és hasznosításához
szükségesek. Akkor leszünk nyertesek ha egész rendszereket tudunk majd
exportálni legalább ezen a két területen.
A modernizáció kulcskérdése az, hogy képesek leszünk-e olyan mentalitásváltásra,
amely révén a kooperációs hajlamunk, együttműködési készségünk
alapvetően megjavul. A modern kor sikeres társadalmai miközben kiterjesztik a
személyi szabadságjogok terrénumait, azon közben egyre több energiát fordítanak
a tevékenységek hatásfokát megsokszorozó erőegyesítések létrehozására és hatékony
működtetésére. A szerző meggyőződése, hogy Magyarország képes lesz
ezen a téren is teljesíteni a modern kor támasztotta igényt.
A regionális zöldenergia termelési és hasznosítási lehetőségek kiaknázására az
erőegyesítés egyik hatékony módja a Megújuló Energia Termelői Csoport és a Regionális
Megújuló Energia Klaszter létrehozása, hatékony működése.
Adatolt módon bizonyítjuk, hogy a magyar mezőgazdaság területhasznosítási
paradigmaváltás előtt áll. A világpiaci és hazai fejlemények oda vezetnek, hogy a
termőföld direkt módon történő energetikai hasznosítása egyre közelebb kerül a
tömeges megvalósításhoz. Azonban a szerző hangsúlyozza, hogy ennek sorrendje
komoly jelentőséggel bír. Először a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékeket,
majd a parlagokat, hasznosítatlan gyepeket kell energetikai célra hasznosítani
és csak ezt követően a jobb gabonatermő területek egy kisebb részét. És csak
olyan mértékben, amely nem veszélyezteti az élelmiszer ellátást.
A megújuló energia termelés és hasznosítás fontos szerepet kaphat azokban a
hátrányos helyzetű kistérségekben ahol kedvezőtlenek a termőhelyi és/vagy
társadalom-gazdasági-környezeti viszonyok, hiszen a fásszárú energia növények
ezeken a területeken is eredményesen termeszthetők, ezeken a területeken is kitermelhető
és hasznosítható a földhő, itt is fel lehet használni a napenergiát. A megújuló
energiafa termelés és hasznosítás ezeken a területeken alapvetően növeli a
foglalkoztatási lehetőséget, támogatja a helyi jövedelemtermelést és a jövedelmek
nagy részének helyben való felhasználását is. Ennek elősegítésére dolgoztuk ki és
mutatjuk be Szociális Zöldenergia Programot és a Megújuló Energiákra Alapozott
Zöldség Programot.
A szerző kidolgozta a Megújuló Energia Tanácsadó Szolgálat – META – rendszerét,
amely hatékonyan járulhat hozzá ahhoz, hogy Magyarország és a magyar
vidék kiaknázza az új energetikai paradigma lehetőségeit.
13
14
Köszönöm munkatársaimnak Galyasné Dallos Juditnak, Gerencsér Albertnek,
néhai dr. Halupa Lajosnak, Juhász Viktornak, Nagy Zsuzsának, Tóth Jánosnak, dr.
Urbán Lujzának, Urbán Péternek az adatgyűjtésben, az egyes részterületek feltárásában
és a technikai megvalósításban nyújtott segítségét.
Köszönetem fejezem ki hasznos észrevételeikért a lektoroknak Dr. Csáki Csaba és
Dr. Németh Tamás akadémikusoknak.
Köszönetem fejezem ki feleségemnek, Kovács Margitnak, Sándor fiamnak, Krisztina
lányomnak az alkotó munkához biztosított nyugodt körülményekért, amelyek
nélkül ez a könyv sem jöhetett volna létre.
Budapest, 2009. május
Lukács Gergely Sándor