Zöldenergia és vidékfejlesztés

Szerző: Lukács Gergely Sándor

Leírás: A szerző célja, hogy hozzájáruljon az új energiahordozó előállítási és hasznosítási paradigma térnyeréséhez. A könyv részletesen tárgyalja a zöldenergia helyzetét, az egyéves és évelő szántóföldi, valamit fás szárúak energetikai célú termelésének és hasznosításának termőhelyi, természeti, termesztési, betakarítási jellemzőit és feltételeit. Kifejti a program jogi, közgazdasági és finanszírozási feltételeit, valamint több fejezeten keresztül olvashatunk arról, hogy a zöldenergia-hasznosítás milyen lehetőséget rejt magában a vidékfejlesztés szempontjából.

Terjedelem: 221 oldal

ISBN: 9789639736689

Méret: B5

Súly: 395 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 4 400 Ft
Kedvezményes ár: 3 520 Ft
Megtakarítás: 20 %

Olvasson bele: BEVEZETÉS Ebben a könyvben zöldenergia alatt minden olyan energiahordozóból előállított energiát értünk, amelynek alapja a fotoszintézis során előállított fás vagy lágyszárú növ�... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: TARTALOM BEVEZETÉS 1. MEGÚJULÓ ÉS ZÖLDENERGIA HELYZET ÉS SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 1.1. Az Európai Unió és Magyarország energetikai helyzete 1.2. Új Magyar... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Idézet a könyvből:

BEVEZETÉS

Ebben a könyvben zöldenergia alatt minden olyan energiahordozóból előállított
energiát értünk, amelynek alapja a fotoszintézis során előállított fás vagy lágyszárú
növény.
A szerző 25 éve foglalkozik a zöldenergia-termelés és -hasznosítás kutatásával.
A témában elsőként jelentetett meg könyvet a Mezőgazdasági Kiadónál 1989-ben
Energiaerdő címmel.
A szerző hozzá kíván járulni az új energiahordozó előállítási és hasznosítási paradigma
térnyeréséhez, amelynek az a lényege, hogy a nagy energiatermelő és ellátó
rendszerek mellett, esetenként helyettük létrejönnek a helyi igényeket kiszolgáló, túlnyomórészt
helyben található erőforrásokat hasznosító, sokpólusú, egyenként kis kapacitású
rendszerek. A tudományos technikai és szervezési feltételek egyre inkább
lehetővé teszik, hogy az energetikai rendszerben olyan áttörés következzék be, mint
amilyennek tanúi lehettünk az 1960–70-es években, amikor a központi számítógépóriásokat
felváltották a személyi számítógépek.
A szerző ebben a könyvében a gyakorlati alkalmazhatóság igényével közelíti
meg a témát.
Kimerítő részletességgel tárgyalja az egyéves szántóföldi, az évelő szántóföldi,
valamint a fás szárúak energetikai célú termelésének és hasznosításának termőhelyi,
termesztési, betakarítási jellemzőit és feltételeit.
A könyvben kitérünk az egyes termőhelyi viszonyokhoz rendelhető energetikai
növény jellemzőire.
Kiemelten foglalkozunk a fás szárú növényekkel, mint ígéretes, jelentős nettó
energiahozamot produkáló kultúrával. Közöljük az ezzel kapcsolatos legfontosabb
külhoni és hazai tapasztalatokat, kísérleti eredményeket; köztük a saját kísérleteinkre
vonatkozókat is.
Bemutatjuk, hogy csak egy konzekvens, hosszú távú nemzeti zöldenergia program
lehet eredményes. Kifejtjük a program jogi, közgazdasági és finanszírozási feltételeit.
Bizonyítjuk, hogy a regionális zöldenergiatermelési és -hasznosítási lehetőségek
kiaknázására az erőegyesítés egyik hatékony módja a Zöldenergia Termelői Csoportok
és a Regionális Zöldenergia Klaszterek létrehozása, működése.
Adatolt módon bizonyítjuk, hogy a magyar mezőgazdaság területhasznosítási paradigmaváltás
előtt áll. A világpiaci és hazai fejlemények oda vezetnek, hogy a termőföld
direkt módon történő energetikai hasznosítása egyre közelebb kerül a tömeges megvalósításhoz. Azonban a szerző hangsúlyozza, hogy ennek sorrendje komoly
jelentőséggel bír. Először a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékeket, majd a
parlagokat, hasznosítatlan gyepeket kell energetikai célra hasznosítani, és csak ezt
követően a jobb, gabonatermő területek egy kisebb részét. És csak olyan mértékben,
amely nem veszélyezteti az élelmiszer-ellátást.
Részletes üzemgazdasági számításokkal támasztjuk alá azt, hogy ha a jelenlegi
gázolaj adómentes kiskereskedelmi árát a piac megfizetné a zöldenergiáért, akkor
már a mai viszonyok mellett sem volna szükség semmilyen állami és EU-támogatásra
a zöldenergia termeléséhez.
Kidolgoztunk egy Zöldenergia Tanácsadó rendszert (ZETA), amelynek döntő fontosságú
szerepe lehet/lesz egy nemzeti zöldenergia program megvalósításában.
Ugyanis a ZETA nélkül nem fog kialakulni a különböző érdekű csoportok között
olyan kiegyenlített, belső erőviszonyokkal megszilárdított egyensúly, amely mindannyiuk
számára lehetővé teszi a tartós működést.
Munkánkban több összefüggésben bizonyítjuk, hogy csakis összefogás révén lehet
elérni az egyéni célokat is. A közösségi célok elérése pedig még inkább megköveteli
az összefogást.
A modernizáció kulcskérdése az, hogy képesek leszünk-e mentalitásváltásra,
amely révén a kooperációs hajlamunk, együttműködési készségünk alapvetően megjavul.
A modern kor sikeres társadalmai, miközben kiterjesztették a személyi szabadságjogok
terrénumait, azon közben egyre több energiát fordítanak a tevékenységek
hatásfokát megsokszorozó erőegyesítések létrehozására és hatékony működtetésére.
Ezen a téren Magyarország igen nagy lemaradásban van.
Könyvünkben elemezzük azt a veszteséget és az azt elõidéző tényezőket, amelyet
a magyar vidék szenvedett el az 1990-es években, és amelyet azóta sem volt képes
pótolni. Ezek: