Keresés Könyvkategóriák Folyóiratok

Védjük madarainkat!

Védjük madarainkat!

Szerző: Schmidt Egon

Leírás: Az emberi tevékenység okozta élőhelypusztulás veszélyeinek a madarak egyre nehezebben tudnak alkalmazkodni. A védelmükre azonban mindenütt adottak a lehetőségek: erdőn-mezőn, a kertekben, a parkokban, sőt a panelházak erkélyein is. Csak akarnunk kell!

Terjedelem: 67 oldal

ISBN: 9789633563533

Méret: A5

Súly: 285 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 2 200 Ft
Kedvezményes ár: 1 760 Ft
Megtakarítás: 20 %

Érdeklődjön email-ben!

Olvasson bele: A téli etetés A tél embert és állatot egyformán próbáló időszak és különösen azokban az években, amikor kemény és hosszan tartó hideggel, hóviharokkal érkezik, az idehaza maradt,... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: Tartalom - A hazai madárvédelem rövid története - Legfontosabb az élőhelyek védelme - Madárvédelem a kertekben Mesterséges fészekodúk Néhány, a kertekben megtelepíthető, odúl... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Idézet a könyvből:

A téli etetés


A tél embert és állatot egyformán próbáló időszak és különösen azokban az években, amikor kemény és hosszan tartó hideggel, hóviharokkal érkezik, az idehaza maradt, nálunk telelő madarak ugyancsak rászorulnak az emberi kéz nyújtotta táplálékra. Sokan felteszik a kérdést, szükség van-e egyáltalán téli madáretetésre? Kétségtelen, hogy a madarak évmilliók óta léteznek a Földön, jóval megelőzték az embert, szervezett madáretetésről pedig legfeljebb a legújabb időkben, kb. 200 éve beszélhetünk.
A cinegék és a többi idehaza telelő madár túlnyomó többsége kétségkívül megéri a tavaszt etetés nélkül is, nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy természetes táplálékuk éppen az emberi tevékenységből kifolyólag erősen megcsappant, így örömmel veszik a kiegészítő táplálékot. Különösen decemberben és januárban fontos ez, amikor rendkívül rövidek a nappalok, és hosszúak, dermesztően hidegek az éjszakák.
Nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy tévesen értelmezett madárszeretetből már ősszel, szeptemberben, októberben feltöltik az etetőket. Ebben az időszakban madaraink még bőségesen találnak természetes táplálékot, tehát amellett, hogy feleslegesen vásároltuk a drága napraforgót, elvontuk őket attól a számukra hasznot jelentő tevékenységtől, amit a gyümölcsfák tisztogatásával fejtenek ki. Az ágakon és a vékony gallyakon keresgélő cinegék éles szemeit a legkisebb pete, a legjobban elrejtőzött rovar sem kerüli el, és az ebben az időszakban elpusztított bábokkal, rovarokkal már a következő évi jó terméshez nyújtottak felbecsülhetetlen segítséget. A gyümölcsfákon keresgélő cinegék a kertész állandó segítői és ami nagyon fontos, munkájukat naponta, egyetlen fillérnyi ráfordítás és egyetlen csepp vegyszer nélkül végzik. Megérdemlik tehát a segítő, kiegészítő táplálékot, de csak értelemszerűen, a megfelelő időben.
A hazai időjárási viszonyok figyelembevételével december és február között kell (lehet) etetni. Korábban az említett okok miatt nem is érdemes. Ne töltsük fel októberben az etetőket még akkor sem, ha a cinegék megjelennek ott, esetleg az ablakban és nekünk úgy tűnik, vágyódva és szemrehányóan néznek befelé. Természetesen ha váratlanul korán köszönt be a tél, erre volt példa például 1993 novemberében, az etetést is elkezdhetjük valamivel korábban. Ugyanez vonatkozik a tél végére. Amikor február második fele néha szinte tavaszias idővel köszönt be, az enyhe napok, az elolvadt hó szükségtelenné teszik a napraforgó további adagolását. Persze azért ilyenkor sem szabad egyszerre abbahagyni az etetést, hanem fokozatosan csökkentve a napi adagokat szüntessük meg azt.
Amikor — általában december elején —‚ beköszöntenek az első komolyabb fagyok, sőt reggelre kelve esetleg fehérbe öltözik a táj is, a már megkezdett etetés legyen folyamatos. A madarak ugyanis az egész környékről odacsábulnak és ha éppen akkor hagyjuk abba, amikor hófúvások, ónos esők vagy a különösen kemény hideg miatt a legnagyobb szükségük lenne rá, a gyengébb példányok, miután a közelben kellő mennyiségű természetes táplálékot nem találnak, akár el is pusztulhatnak. Említettem már a cinegék rendkívül gyors emésztését, ami azzal is jár, hogy a téli időszakban akár egyetlen napi koplalás is végzetes lehet számukra. Etessünk tehát rendszeresen, de a mindenkori időjárásnak megfelelően, azaz hidegebb napokon többet, az enyhébb időszakokban kevesebbet adjunk. Mindig este töltsük fel az etetőket, hogy a hajnali szürkülettel érkező első éhes vendégeknek se kelljen csalódniuk.
A folyamatos etetés alól azonban van kivétel is. Aki például csak hetente, kéthetente látogat el a telekre, természetesen vihet magával napraforgót, szalonnabőrkét, faggyút egyetlen alkalomra is. Ezzel csak az egyébként is a környéken tanyázó madarakat segíti, az egyszeri eleség gyorsan elfogy, nagyobb távolságról nem csábít madarakat a helyszínre.
A következő kérdés, mivel etessünk. A legjobb természetesen a napraforgó, de miután sajnos meglehetősen drága, érdemes faggyúval keverni, madárkalácsot készíteni. Ezt a kissé illatos műveletet célszerű a szabadban, nyári konyhában vagy más, erre alkalmas helyen végezni. Az olvasztott faggyúba több maréknyi napraforgót keverünk, majd az így nyert masszát még kihűlés előtt formába, üres konzervdobozba, sajtosdobozba öntjük. Ha időben madzagot is húzunk bele, megszilárdulás után a fák ágaira vagy az ablak elé függeszthetjük. A cinegék vidáman hintáznak rajta, csipegetik a faggyút és a napraforgót, a zsíros, olajos táplálék kellemesen fűti, melegíti őket a hideg téli napokon.
Aki már ősszel gondolt rájuk és tökmagot gyűjtött, a padláson kiteregetve szárított (hogy meg ne penészedjen) csemegét most felkínálhatja az éhes vendégeknek. Lehet kifüggeszteni szalonnabőrkét, faggyúdarabkákat, hideg időben nyers marhahúst, de örömmel válogatnak a cínegék a karácsonyi bejgli diótörmelékében is.
A rovarevő madarak, például a fekete rigó és a vörösbegy részére készítsünk úgynevezett lágykeveréket. Reszelt, nyers sárgarépa-reszeléket gyúrjunk össze apróra tört Purina nevű kutyatáppal, majd keverjünk hozzá reszelt sajtot és főtt tojást, zsemlemorzsát és apró kockákra vágott almát. Az egészet összegyúrjuk, majd fellazítva „tálaljuk”
A magevőnek, zöldikéknek, fenyőpintyeknek, tengeliceknek, meggyvágóknak és verebeknek a napraforgómagon kívül adhatunk az állatkereskedésekben kapható kanárieleséget, de etetőjükbe szórhatjuk saját kanárink vagy hullámos papagájunk maradékát is. Amit a kissé elkényeztetett, meleg szobában élő madarak meghagy- nak, azt szabadon élő társaik örömmel az utolsó szem magocskáig elfogyasztják. Ha telelő fenyőrigók is látogatnak a kertbe, tűzzünk a gyümölcsfák ágaira almagerezdeket, örömmel fogadják a csemegét.
Az ábrán bemutatott etetők közül parkokba, nagyobb kertekbe a dúcetető ajánlott. Bejárónyílása alul van, a cinegék az első napokban mellé lógatott szalonnabőrke vagy faggyúdarab közvetítésével gyorsan rábukkannak. Ügyesen surrannak be a nyíláson és napraforgóval a csőrükben repülnek a legközelebbi bokorig, ahol a zsákmányt lábaikkal leszorítják és hegyes csőrükkel pillanatok alatt kifejtik ízletes belsejét. Aztán megtörlik a csőrüket és már indulnak is a következőért.
A verebek messze nem ilyen ügyesek, de szívósan próbálkoznak és előbb- utóbb be is jutnak az etető belsejébe. Ha aztán már bent vannak, ott is maradnak és helyben morzsolják szét egyik napraforgószemet a másik után. Tömegükkel gyakran egyszerűen elzárják az utat a cinegék elől. Ha szeretnénk távol tartani őket (bár a veréb is madár és a tél számára is sok megpróbáltatást tartogat), feszítsünk vékony drótot a bejáró- nyílás középvonalában. Ezen, legalábbis eleinte, rendszerint fennakadnak, de sok kísérletezés után mégiscsak megtalálják az utat a napraforgóhoz.
A dúctető nagy előnye, hogy belseje a legnagyobb havazás idején is száraz marad, és az alul nyíló bejárón át a cinegék mindig hozzájuthatnak a számukra készített táplálékhoz.
Aki ablakában szeretné látni a madarakat, a rajzok alapján házilag is barkácsolhat tetszés szerinti etetőt, de néha készen is kapni, sajnos nem mindig szerencsés kivitelezésű darabokat. Családi házban az ily módon történő etetés semmiféle gondot nem okoz, bérházakban azonban mindig ügyelni kell arra, hogy az alattunk lakók erkélyére, ablakpárkányára szemét ne hulljon. Erre a megoldást csak a helyi viszonyok ismeretében lehet megtalálni.
Nagyon csinosan néz ki a gyümölcsfa ágára függesztett, a rajz szerint etetővé átalakított lopótök, de szükségből megteszi az oldalán kilyukasztott műanyag flakon is bár esztétikusnak egyáltalán nem nevezhető. Ma már a hazai szaküzletekben is kaphatók azok a hálóban kínált eleségcsomagok, melyeket ugyancsak a fák ágaira vagy az ablak elé akaszthatunk.
A téli etető kertben várható madárvendégei: széncinege, kék és barátcinege, fekete rigó, zöldike, meggyvágó, erdei és fenyőpinty, tengelic, csíz, házi veréb, alkalmilag vörösbegy, balkáni és nagy fakopáncs, vetési varjú. Ez utóbbi az etetőhöz általában nem férhet hozzá, ezért alatta, a havon sétálva lesik azokat a napraforgószemeket, melyeket a többi madár véletlenül kilökött az etetőből vagy elhullatott. Az erdőhöz közeli parkokban, a fővárosban a budai oldal kertjeiben néha egy-egy mókus is felbukkan az etetőn. Lompos farkát maga fölé hajtva a közepére telepszik és villámgyorsan ropogtatja el egyik napraforgószemet a másik után. Fogadjuk szeretettel a vörös (néha szürke) bundás vendéget.
A másik hívatlan látogató a helyenként naponta kétszer rendszeresen felbukkanó karvaly. Nem a napraforgó miatt jön, az etető körül nyüzsgő madarak látványa csábítja. Nem szabad haragudnunk rá még akkor sem, ha egy-egy cinegével, zöldikével a karmaiban távozik. A tél a karvaly számára is megpróbáltatást jelent, őt is kínozza az éhség és nem tehet arról, hogy nem magokkal, hanem apró madarakkal él. Ne feledjük: madaraink számára az igazi, nem egyszer végzetes veszélyt az emberi tevékenység, az erdőirtások, a vegyszerezések, az egyre növekvő forgalom és zavartság, a vonuló fajok számára a déli országokban folyó tudatos (és sajnos tömeges) pusztítás jelenti. A karvallyal és a többi természetes ellenséggel évmilliókon át együtt éltek, és az egyensúly soha nem bomlott meg. Ez csak akkor következett be, amikor a természet nagy színpadán a modern technikával felszerelt ember megjelent.
Ahol a kerthez tartozó épület előtt nagy üveges veranda van, valós veszéllyel kell számolnunk. A madarak nem ismerik az üveget és az etetőről elrepülve a veranda másik oldalán látható fák, bokrok felé igyekeznek. Rendszerint csak a koppanást halljuk és az üvegfal előtt vergődő vagy már holt madarat látjuk a földön. Itt segíthet a karvaly, helyesebben az az ösztönös félelem, amit az énekesmadarak ez iránt a kis ragadozó iránt éreznek. Nyugat-Európában már mindenütt kaphatók azok a fekete vagy barna papírból készült karvaly árnyképek, melyeket az üvegezett veranda falára ragasztanak riasztásul. A módszer jó, sokszorosan kipróbált, a madarak oldalt térnek, mihelyt a „karvalyt” megpillantják. Kár, hogy mi még nem tartunk ott, hogy a kereskedelem ilyesmire is gondoljon, de ezt a hibát könnyű pótolni. Bármelyik madárhatározót nyitjuk is ki, megtaláljuk a karvaly röpképét, amit aztán természetes nagyságban megrajzolva és kivágva az üvegfalra ragaszthatunk.
A jó példa ragadós, mások is használni fogják ezt az egyszerű baleset-megelőzési módszert, mint ahogy gyakran gyorsan terjed a téli etetés is. A szomszédok látják az etető körül röpködő tarka madársereget, ők is kedvet kapnak és rövidesen tucatnyi helyen etetik a madarakat egy olyan környéken, ahol korábban talán hírét sem hallották ennek a lehetőségnek.

Ebben a kategóriában ajánlott további könyveink:

Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában

Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában

Az Európai Unió országaiban - és ez évtől hazánkban is - mezőgazdasági politikai koncepcióváltásra került sor, amely szerint közvetlen fizetség illeti meg azon gazdálkodókat, akik természeti, környezeti, kulturális értékeink fenntartását segítő gazdálkodási rendszert alkalmaznak. Ez az integrált mezőgazdasági - természetvédelmi - vidékfejlesztési politika alapozza meg a gazdaságilag hatékony és környezeti szempontból fenntartható mezőgazdaság térhódítását. Könyvünket iránytűnek szántuk, amely segít eligazodni a mezőgazdaság és a természetvédelem bonyolult kapcsolati rendszerében.

Eredeti ár: 1 700 Ft
Kedvezményes ár: 1 360 Ft

Természetvédelem az ezredfordulón

Természetvédelem az ezredfordulón

A könyv elsősorban a korszerű természetvédelem elvi alapjait, fogalomrendszerét, a védendő értékek sajátosságait, az alkalmazható módszereket és a szabályozás jellemzőit kívánja megismertetni az olvasóval, de ezen túlmenően részletesen bemutatja Magyarország nemzeti parkjainak értékeit is.

Eredeti ár: 2 700 Ft
Kedvezményes ár: 2 160 Ft

Viselkedjünk erdőn-mezőn (is)

Viselkedjünk erdőn-mezőn (is)

A kiadvány a természetben való viselkedés alapjait, a legfontosabbnak tartott ismereteket kívánja bemutatni.

Eredeti ár: 700 Ft
Kedvezményes ár: 560 Ft

A könyv témájához kapcsolódó Agrárium-profit cikkek:

Pályázat a TájÉrtékTudatos Társaság (TÉTT) cím elnyerésére

Pályázatot hirdetett a TÉKA-konzorcium vállalkozások számára, a TájÉrtékTudatos Társaság (TÉTT) cím elnyeréséért zajlik. A címet azok a vállalkozások kaphatják meg, amelyek a táji értékekkel harmóniában, azokra építve, azokat megőrizve, üzleti szempontból hasznosítva végzik tevékenységüket. 

280 ezer hektárt öntött el a téli belvíz

13 települést veszélyeztet a 280 ezer hektárnyi területen található belvíz, ám a helyzet a várható csapadék miatt romlani fog – mondta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón, aki hozzátette: a védekezés napi 63 millió forintba kerül. 

Megújult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Megújult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), a programokra évi egymilliárd forint áll rendelkezésre – jelentette be Fazekas Sándor a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtótájékoztatóján. A tárca vezetője hangsúlyozta: az átszervezéstől azt várják, hogy a szervezet hatékonyabban, egyszerűbben és átláthatóbban működjön. A miniszter kinevezte az MNVH elnökét és 13 főt testületét. 

Meddig kell megépíteni a trágyatárolókat?

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet hatálya kiterjed minden szennyezőanyag elhelyezésére. A mezőgazdasági termelőket érintően ide tartozik a trágyatárolás folyamata is, kivéve a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységeket. Kormányrendeletben foglalt engedélyköteles tevékenységek végzésekor a szabályozásnak 2015. december 31-ig kell megfelelni.  

Még van lehetőség csatlakozni az AKG-hoz!

Azon, az agrár-környezetgazdálkodási támogatási (AKG) programban résztvevő ügyfelek, akik 2010-ben támogatási határozat birtokában sem adtak be területazonosítási kérelmet, s igénybe kívánják venni a fennmaradó 4 évre az AKG-támogatást, az egységes kérelem beadása előtt megtehetik azt. 

Vissza a főoldalra »

Kosár

Az Ön kosara üres!

Bejelentkezés A kategória legkedveltebb könyvei
Könyv webáruház - Vevő pont.

Kiadónk a VEVŐPONT hálózat tagja www.vevopont.hu

Agrárbázis

www.agrarbazis.hu