A vidéki turizmus fejlesztése

Szerző: Dr. Fehér István – Dr. Kóródi Márta

Leírás: A kötet bemutatja a vidékfejlesztés és a vidéki, falusi turizmus összefüggéseit, és több szempontból megközelítve is vizsgálja a vidéki turizmus valós, reális fejlesztési lehetőségeit.

Terjedelem: 196 oldal

ISBN: 9789639736702

Méret: B5

Súly: 365 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 4 400 Ft
Kedvezményes ár: 3 520 Ft
Megtakarítás: 20 %

Olvasson bele: Könyvünkben azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk a vidékfejlesztés és a vidéki turizmusfejlesztés összefüggéseit, és megkeressük a választ arra a kérdésre, hogy a turizmusfejlesz... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: Tartalom Ajánlás Előszó Bevezetés 1. Az integrált vidékfejlesztési módszerek fejlődése 1.1. A közös agrárpolitika bővülése a vidékfejlesztési politikával Európában. 1.2. A vi... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Idézet a könyvből:

Könyvünkben azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk a vidékfejlesztés és a vidéki turizmusfejlesztés összefüggéseit, és megkeressük a választ arra a kérdésre, hogy a turizmusfejlesztés mennyiben alkalmas integrált gazdasági fejlesztési módszerként. Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a kistérségekben a turizmus fejlesztésével elérhetőek bizonyos vidékfejlesztési célok, vagyis a turizmus alkalmas a vidékfejlesztés funkciójának betöltésére. Az egyes kistérségek közös ismérvei lehetőséget adnak az általánosításra, következtetések levonására, javaslatok kidolgozására. Véleményünk és tapasztalataink közreadásával szólni szeretnénk a vidéki turizmus szereplőihez, hogy minél több szempontból ismerjék meg a reális lehetőségeket, és hogy megóvjuk őket az eltúlzott várakozásoktól.

A turizmusfejlesztéssel foglalkozók véleményünk szerint alábecsülik a vidéki turizmusban rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor túlzottnak tartjuk a vidékfejlesztők várakozásait a turizmussal mint elsődlegesen fejlesztendő tényezővel és a fejlesztés eredményeivel kapcsolatban. Ez az ellentmondás is arra ösztönzött bennünket, hogy a vidéki turizmus piacfejlesztését mint témakört vizsgáljuk. A hagyományos, tömegturizmus mellett fontosnak ítéljük összefoglalni a vidéki turizmus értékeit, szerepét és a turizmus eme formájának a vidékre gyakorolt hatását.

A vidéki turizmus kontinensünk gyorsan fejlődő szolgáltató szektora, amely értéket teremt a szolgáltatónak, és értéket, egyedi élményt kínál a vidékre utazó vendégeknek. A magyar és a közép-európai vidéki turizmust az Európai Unió bővítése a vidékfejlesztő szakemberek és a vidéki közösségek figyelmének középpontjába helyezte.

Mind a vidékfejlesztés, mind a turizmus tudományelméleti alapjai interdiszciplináris jellegűek, ezért több ismeretkörnek a témával összefüggő irodalmi forrásait felhasználtunk, így az agrárgazdaság és a turizmus ágazati gazdaságtana, a regionális gazdaságtan, a marketing, a menedzsment, a szociológia és más tudományágak kapcsolódó eredményeit és tapasztalatait is igyekeztük figyelembe venni.

A célok megvalósítása érdekében elemeztük a vidékfejlesztés történetiségét, majd rendszereztük az integrált vidékfejlesztéssel kapcsolatos véleményeket, figyelemmel arra, hogy mi tekinthető integráló tényezőnek. A kutatások megerősítették, hogy a turizmus alkalmas az erőforrások integrálására a vidéki területeken, ezért a továbbiakban a vidéki turizmus sajátosságait rendszereztük, keresve a vidéki területekre jellemző specifikumokat, amelyek figyelembevétele a tevékenység fejlesztésénél nélkülözhetetlen.

A hazai adatok felhasználásával vizsgáltuk a vidéki kistérségekben a turizmus hatásait. Kapcsolatot kerestünk a vidéki gazdasági és turisztikai potenciál, valamint a turisztikai teljesítmény között. Részletesen értékeltük a vidéki turizmus egyes részterületeit (termál-, kastély-, gasztronómiai, kézműves, lovas, vadász- és ökoturizmus), összefüggéseket kerestünk a turizmusfajtánkénti potenciál és a kistérségi turisztikai teljesítmény között. Végezetül összehasonlításokat végeztünk a kistérségi turisztikai kínálat két fő elemének a vonzerőnek és a fogadóképességnek a turisztikai teljesítményre gyakorolt hatását illetően.

A piacképesség növelési lehetőségének elemzése során áttekintettük azokat a marketingeszközöket, amelyek hatékonyan szolgálják a rurálturisztikai termékfejlesztést, valamint befolyásolják sikerességét. A vidéki turizmus értelmezése ma még vitatott, nem egyértelmű, napjainkban legalább négy minisztérium hatásköre befolyásolja a fejlesztési irányok meghatározását, és vitatottak az illetékességi kérdések is.

Könyvünk célja a vidékfejlesztési döntéshozók, -előkészítők és -befolyásolók, a végrehajtók, az érintett témában az oktatásban, továbbképzésen részt vevők számára stratégiai eligazodási lehetőséget kínálni annak felméréséhez, hogy mennyire reális egy-egy turizmussal kapcsolatos elképzelés megvalósulása a vidéki turizmus fejlesztésének eddigi tapasztalatai, a turizmus működési törvényszerűségei és a vidékiségből származó sajátosságai alapján. Vizsgálatainkkal és tapasztalataink közreadásával szeretnénk hozzájárulni a téma elméleti hátterének feltárásához, a rurálturisztikai termékfejlesztés ismeretanyagának bővítéséhez, és az eredmények gyakorlati hasznosíthatóságával a vidék fejlesztéséhez. Reméljük, hogy a könyv eljut a Kárpát-medence magyarlakta területeire, és olyan turisztika szervezetekhez is, amelyek képzéssel foglalkoznak.

Magyarországon az agrárgazdaság átalakulása olyan változásokat hozott, amelyekhez a vidéki lakosság folyamatos alkalmazkodása elengedhetetlen tényező, csak ezzel a szemléletváltó megközelítéssel lehet remélni a vidék jelenlegi és a későbbiekben felmerülő problémáinak kezelését, csökkentését. Ez az új nézőpont megjelent egyrészt a gazdaságirányítás területén abban, hogy az agrárpolitika mellett a vidékpolitika is létjogosultságot kapott, másrészt a tudomány területén abban, hogy egyre több kutató kezdett foglalkozni a vidékfejlesztés módszereinek, eszközeinek kimunkálásával.

A vidékfejlesztés a vidék társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőiből következően a helyi erőforrások mozgósításán és felhasználásuk optimális, a legnagyobb ütemű fejlődést eredményező arányának megválasztásán alapul. Ennek megvalósulása érdekében a gazdaság valamely területén lenni kell olyan kulcsfontosságú erőforrásokat mozgósító tényezőnek, amely képes úgy összefogni a többi tényezőt, hogy fejlesztésével a többire hatva a szabad erőforrásokat jól hasznosító fejlődés következzen be.

A kilencvenes évektől az Európai Unió példái alapján egyre inkább bizonyossá vált, hogy a turizmus alkalmas az erőforrás-mozgósító szerep betöltésére a vidéki térségekben is. Hazánkban az ezredfordulóra körvonalazódott a vidéki turizmus mint új gyűjtőkategória bevezetésének szükségessége, de tartalma, sajátosságai, jellemző turizmusfajtái, turisztikai termékei még nem kerültek egyértelműen meghatározásra, amint azt a jelenleg folyó szakmai viták is jelzik. Könyvünkben a rurális, vagyis vidéki jelzőt használjuk. A rurális turizmus gazdasági, társadalmi, környezeti funkciói között valószínűsíthető a vidéki gazdaságra gyakorolt azon hatása, hogy transzszektoriális és multiszektorális jellege miatt képes integrálni a gazdaság más ágazatait, elindítani és fenntartani a fejlődést.

A vidéki turizmusfejlesztéshez az EU-csatlakozás előtt az Európai Unió országainak példaértékű lokális intézkedéseit lehetett modellként alkalmazni. A csatlakozás a magyarországi vidéki kistérségek számára lehetőséget adott a fejlődés felgyorsítására, a bevált példák, modellek adaptálása alapján a fejlesztési programok tudatosabbá és hatékonyabbá tételére.
A példák bizonyítják, hogy a helyi elhatározáson alapuló, támogatott kezdeményezések képesek fenntartani és fejleszteni a vidéki területek gazdaságát és társadalmát. Nagyságrendjük megfelel az erőforrásoknak, kialakul az együtt-egymásért szolidaritás és az önmagukért tenni akarás. E kezdeményezések úgy összekovácsolják a vidéki lakosságot, hogy élményszerűvé válik az odalátogató számára a falu élete. Az élmény megteremtését az operatív programok több oldalról is segítik olyan támogatott témákkal, amelyek megvalósítása a turizmust és a helyi lakosságot is szolgálja.

A vidéki kistérségek többsége fejlesztési elképzeléseiben alkalmasnak tartja magát adottságai alapján a turisták fogadására, jövőbeni kitörési lehetőségként határozzák meg a turizmust. A fejlesztése és fejlődése mégis nehézségekbe ütközik. A nehézségek leküzdése, az adottságok és az élmény piacra vitelének előkészítése és megkönnyítése érdekében elemezzük a vidék- és a vidékiturizmus-fejlesztés összefüggéseit, hogy feltárjuk, milyen valóságos lehetőségei vannak a turizmusnak a vidéki kistérségekben, milyen feltételekkel tekinthető reálisan kitörési pontnak a turizmus, valamint hogyan vesz részt erőforrás-mozgósítóként, integráló tényezőként a vidékfejlesztésben.

A hazai szakirodalom mellett a téma jellemző színterének, az Európai Uniónak a dokumentumait is áttekintettük. Külföldi szakirodalomként német, angol, francia és újonnan csatlakozó tagállambeli szerzők, valamint az észak-amerikai tudományos központok szerzőinek műveit dolgoztuk fel. Elnézést kérünk az olvasótól, hogy az adatok többsége nem a legutóbbi évekből származik, de mentségünkre szolgáljon, hogy nem könnyű megbízható adatokhoz hozzájutni ezen a fejlődésben lévő területen, valamint az adatok feldolgozása is a várnál hosszabb időt vett igénybe.