A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések

Bevezetés
1. Helyzetértékelés
1.1. Általános bemutatás, vidék lehatárolás, erőforrások, primer,
szekunder, tercier szektor
1.1.1. Fizikai jellemzők és a vidéki térségek lehatárolása,
fogalmak
1.1.2. Gazdasági hajtóerők, termelékenység és növekedés
1.1.3. Természeti erőforrások, a hasznosítás sajátosságai
1.1.4. Primer, szekunder, tercier szektor
1.2. A mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, élelmiszertermelés
jellemzői
1.2.1. Főbb fejlődési tendenciák, arányok
1.2.2. Termelési szerkezet
1.2.3. Növénytermesztés és kertészeti termesztés
1.2.4. Állattenyésztés
1.2.5. Alternatív lehetőségek (energetikai célú termelés, ökológiai
gazdálkodás
1.2.6. A KAP elképzelések változása és fenntarthatóság
1.2.7. Regionális jellemzők a mezőgazdaság szerepében
1.2.8. Erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás
1.2.9. Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerfogyasztás
1.2.10. Gép- és eszközállomány beruházások, gazdaságok
technológiai fejlődése
1.2.11. Logisztika
1.2.12. Minőségi megközelítés és a közösségi előírásoknak való
megfelelés
1.3. Környezetgazdálkodás és földhasználat
1.3.1. Erózió, talajtömörödés, talajsavanyodás, szikesedés
1.3.2. Környezetbiztonság, természet- és tájvédelem
1.3.3. A mezőgazdaság környezeti hatása
1.3.4. Vízkészletek, vízgazdálkodás, vízvédelem
1.3.5. Védendő természeti értékeink, éghajlatváltozás
1.3.6. Biodiverzitás
1.3.7. Földhasználat
1.4. Vidéki gazdaság és életminőség
1.4.1. Vidéki jelleg meghatározása kistérségi szinten
1.4.2. A vidéki gazdaság szerkezete
6
1.4.2.1. Fenntarthatóság
1.4.2.2. Versenyképesség
1.4.2.3. Szubszidiaritás
1.4.2.4. Kohézió
1.4.2.5. Diverzifikáció
1.4.3. Kistérségi fejlesztési stratégiák
1.4.4. Demográfiai mutatók, humánerőforrás, foglalkoztatás és
munkanélküliség bemutatása
1.4.5. Kvaterner szektor, kutatási fejlesztés, innováció, integráció
1.4.6. Kis- és középvállalkozások, hálózati gazdaság
Összefoglalás
2. Alapelvek, főbb irányelvek
2.1. Az UMVP megelőző intézkedések
2.1.1. A PHARE program
2.1.2. A SAPARD program
2.1.3. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv
2.1.4. Az AVOP program
2.1.5. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
2.2. Irányelvek a Tanács határozata alapján
2.2.1. Általános megállapítások
2.2.2. A természeti erőforrások fenntartható használata
2.2.3. A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok
versenyképességének javítása
2.2.4. A környezet és a vidék állapotának javítása
2.2.5. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a
diverzifikáció ösztönzése
2.2.6. A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a
diverzifikáció érdekében
2.2.7. A prioritások programokká alakítása
2.2.8. A közösségi eszközök kiegészítő jellege
2.3. Irányelvek (nemzetközi)
2.3.1. Általános elvek
2.3.2. Stratégiai elvek
2.3.3. Erőforrások
2.3.4. Beruházások
2.3.5. Fenntarthatóság, környezetvédelem
2.3.6. Diverzifikálás, LEADER
2.3.7. Pénzügyi elvek
2.4. Hazai irányelvek, jogszabályok, elképzelések
2.4.1. ÚMVP
2.4.2. A tengelyekre és intézkedésekre vonatkozó elképzelések
2.4.2. Az elvek konkrét realizálása
2.4.3. Kapcsolódás a közösségi politikákhoz és a hazai operatív
programokhoz
2.4.3.1. Kapcsolat a közösségi politikákkal és prioritásokkal
2.4.3.2. Kapcsolódás a hazai operatív programokhoz
3. Vidékfejlesztés jogcímei, megjelenési formái
3.1. Az EMVA társfinanszírozásában realizálható támogatások
általános feltétele
3.2. Az alapvető, a települést közvetlenül érintő programok,
pályázati lehetőségek (falufejlesztés, vidéki örökség megőrzése,
falusi turizmus, mikro-vállalkozás)
3.2.1. Általános feltételek. Formai, tartalmi követelmények.
Eljárási rend, a támogatásban való részvétel feltételei
3.2.2. Támogatási kérelem akkor nyújtható be, ha az ügyfél
3.2.3. A támogatási kérelem benyújtása
3.2.4. Ügyfélkapun keresztül történő elektronikus benyújtás
3.2.5. A támogatási kérelemcsomag részeként benyújtandó
nyomtatványok és dokumentumok
3.2.6. A támogatási kérelmek elbírálása
3.2.7. A kifizetések igényelése
3.2.8. Ellenőrzések
3.3. Falumegújítás és .fejlesztés
3.3.1. A támogatott célterületek
3.3.2. Támogatás igénybevételére jogosult
3.3.3. A támogatás mértéke
3.3.4. A támogatás egyéb feltételei
3.3.5. Az ügyfél kötelezettségei
3.3.6. A bírálathoz szükséges csatolandó dokumentumok
3.3.7. Közlemény kapcsolódó mellékletei
3.4. A vidéki örökség megőrzése
3.4.1. A támogatott célterületek, a támogatás igénybevételének
feltételei
3.4.2. Támogatás igénybevételére jogosult
3.4.3. A támogatás mértéke
3.4.4. Az ügyfél kötelezettségei
3.4.5. A támogatási kérelemcsomag részeként benyújtandó
nyomtatványok és dokumentumok
3.4.6. A kifizetések igénylése
3.4.7. Közlemény kapcsolódó mellékletei
3.5. A turisztikai tevékenységek ösztönzése
3.5.1. A támogatott célterületek és a támogatás igénybevételének
feltételei
3.5.2. A támogatás igénybevételére jogosult a jogcímrendelet 2. §
o.) pontja alapján azon
3.5.3. A támogatás mértéke és az elszámolható kiadások
3.5.4. Az ügyfél kötelezettségei
3.5.5. A támogatási kérelemcsomag részekén benyújtandó
nyomtatványok és dokumentumok
3.5.6. A kifizetések igénylése
3.5.7. Közlemény kapcsolódó mellékletei
3.6. A mikro-vállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó
támogatások
3.6.1. A támogatás igénybevételének feltételei
3.6.2. Támogatás igénybevételére jogosult
3.6.3. A támogatás mértéke
3.6.4. Az ügyfél kötelezettségei
3.6.5. A támogatási kérelemcsomag részeként benyújtandó
nyomtatványok és dokumentumok
3.6.6. A kifizetések igénylése
3.7. A Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi
akciócsoportok támogatása
3.7.1. A támogatásban való részvétel feltételei
3.7.2. A támogatás igénybevételének feltételei
3.7.3. Támogatás mértéke
3.7.4. Az ügyfél kötelezettségei
3.7.5. A támogatási kérelem benyújtása
3.7.6. A támogatási kérelemcsomag részeként benyújtandó
nyomtatványok és dokumentumok és elérhetőségük
3.7.7. A támogatási kérelmek elbírálása
3.7.8. A kifizetések igénylése
3.7.9. A kifizetési kérelemcsomag részeként benyújtandó
nyomtatványok és dokumentumok és elérhetőségük
3.7.10. A kifizetési kérelmek elbírálása
3.7.11. Közlemény kapcsolódó mellékletei
3.7.12. Ellenőrzések
3.8. A kistérségi közlekedési szolgáltatások támogatása
3.8.1. A kifizetés igénylésének feltételei
3.8.2. A kifizetési kérelem benyújtásának feltételei
3.8.3. Az ügyfél kötelezettségei
3.8.4. A támogatás mértéke
3.8.5. A kifizetési kérelem benyújtása
3.8.6. A kifizetési kérelemcsomag részeként benyújtandó
nyomtatványok és dokumentumok
3.8.7. A kifizetési kérelmek elbírálása
3.8.8. Kifizetés
3.8.9. Közlemény kapcsolódó mellékletei
3.8.10. Ellenőrzések
3.9. Egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS)
3.9.1. A kölcsönös megfeleltetés bemutatása
3.9.2. Jogszabályi háttér
3.9.3. A kölcsönös megfeleltetés alkalmazási területe
3.9.4. A kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei
3.9.5. Ellenőrzés feladatai
4. Vidékfejlesztés hatása, átgondolásra javasolt feladatok, eredmények
4.1. Elért eredmények, előzetes értékelések
4.2. A mezőgazdaság teljesítménye, a vizsgált programok szerepe és
hatása
4.2.1. A mezőgazdaság eredményei
4.2.2. A mezőgazdasági felvásárlás változásai
4.2.3. A külkereskedelem alakulása
4.2.4. A mezőgazdaság jellemzői az elmúlt időszakban
4.2.5. A változások igénye és iránya
4.3. A termelők képzettsége, oktatás
4.4. Gazdaságszerkezeti összeírás főbb megállapításai
4.5. Regionális különbségek az egyes területeken
4.6. A vidéken kialakult kistérség típusok lehetséges fejlesztési
irányai
Irodalom
Táblázatok jegyzéke
Ábrák jegyzéke
MELLÉKLETEK
Rövidítések

BEVEZETÉS

Már az elmúlt években is egyre inkább igazolódott, hogy az ország felemelkedése, a rendszerváltozás előtt is meglévő, de azt követően felerősödő problémák mérséklése érdekében egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a vidéki térségek fejlesztésére, az ott élő népesség problémáinak rendezésére.
Elég hosszú idő óta tisztázandó kérdés, hogy a vidéken tevékenykedő mezőgazdaság vagy az ott élő népesség feszültségeinek az enyhítése az elsődleges. vagy a kettő együttes kezelése jelentheti-e a megoldást. Kezdetben sokan úgy vélték, hogy egyrészt a vidéken nagyrészt tevékenykedő mezőgazdaságot fejlesszük, ez elegendő lesz a feszültségek enyhítésére. Ezt támasztották alá a rendszerváltást megelőző tapasztalatok, hiszen a különböző
társasági formában működő mezőgazdasági üzemek komoly és számottevő segítséget nyújtottak a vidéknek. Napjainkra viszont nyilvánvaló, hogy ipar- és szolgáltatásfejlesztés nélkül nincs előrelépés.
A rendszerváltást követően a vidéki agrárgazdaságoknak a ható- és feladatköre leszűkült, az akkor kialakult közgazdasági környezetben nem is volt lehetőségük a korábbi támogatások fenntartására, de egyre inkább elterjedt az a szemlélet is, hogy a mezőgazdasági üzemek elsősorban mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékekkel foglalkozzanak, nem is beszélve az akkor uralkodó politikai irányzatokról, melyek különösen kezdetben ezen szervezetek szétverésére és az ágazat részére nyújtott támogatások, megszüntetésére, mérséklésére törekedtek.
Az EU-hoz való közeledés időszakában is még az a szemlélet uralkodott – többségében gyakorlatilag is realizálódott –, hogy a különböző jogcímeken elnyerhető hazai és nemzetközi támogatások zömét – nagyobb részt – a mezőgazdaság .fejlesztésére, hiányzó forrásainak a kiegészítésére kell elsősorban fordítani.
Az akkori és hosszabb ideig tartó mezőgazdasági túltermelés, valamint a szektoron kívüliek kifogásai, javaslatai gondolkodtatták el az illetékeseket arról, hogy támogassák a vidékfejlesztést. Tehát a rendelkezésre álló, évente folyósítandó támogatásokból a vidékfejlesztésre is fordítsanak. Kijelenthetjük, hogy a különböző jogcímeken folyósítandó támogatások részesedése, de abszolút értéke is bár növekszik és évente is számottevő, a tapasztalatok azt mutatják, hogy több kellene, különösen akkor, amikor a vidéken meglévő, évek óta húzódó problémákat egyszerre és viszonylag gyorsan, rövid időn belül kívánjuk megoldani, emiatt rendkívül sok jogcímet kell működtetni, a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi forrásokat el kell aprózni. Emiatt az agrár- és vidékfejlesztési támogatások átgondolása szükséges, hogy az ország jövőbeni lehetőségeit hordozó vidék felvirágozzon.
Hatalmas gondot jelent a vidéki munkahelyek hiánya és a munkanélküli tömegek szellemi, testi és mentális leépülése. A vidék nemcsak a mezőgazdaságról szól, de fenntartható és fejlett mezőgazdaság nélkül nincs vidékfejlesztés. A mezőgazdaság lehet a vidék felemelkedésének termelési bázisa, de a vidékfejlesztésben közel sem lehet kizárólagos szerepe. Vidéken komplex fejlesztésre kell törekedni, az oktatás, infrastruktúra, innováció és termelés megszervezésével, fejlesztésével megvalósított kistérségi fejlesztési programokra van szükség, amely az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a tudomány szerepét reálisan értékeli. Ehhez szükségesek a kisiparral, vendégfogadással, élelmiszer-feldolgozással, különböző szolgáltatásokkal és sok más egyébbel foglalkozó vidéki vállalkozók, főleg a multifunkcionális mezőgazdasághoz kapcsolódva.
A vidékfejlesztési nehézségek kívánatos mérséklését akadályozza az is, hogy egyrészt nem minden településnek van a problémákat megoldó elképzelése, másrészt hiányzik a települések között kialakuló térségi összefogás is, ezért a fejlesztések nagy része lokális hatású, eredménye korlátozott, nem ritka az olyan beruházás sem, ami jövedelmet nem realizál, viszont a folyamatos működtetése számottevő költséggel jár.

Kerek Zoltán - Marselek Sándor
szerzők