Keresés Könyvkategóriák Folyóiratok

A sárga és görögdinnye

A sárga és görögdinnye

Szerző: Dr.Nagy József

Leírás: A Szerző egy olyan munka megírására vállalkozott, ami nemzetközileg is kiemelkedő a hasonló dinnyekönyvek közül. Egy olyan monográfiát készített, ami a dinnyék minden vonatkozását. a történeti ismertetésen túl a környezeti igénYig, a néveredettől a rendszertani besorolásig, a nemesítéstől a fajtaválasztásig, a szaporítástól a betakarításig a lehető legalaposabban részletez és ismertet. A munka lényegesen túlnőtt a monográfiai kereteken. Sajátos módon és szerkesztéssel a részletezett fejezeteken belül is — ahol az lehetséges volt — megszólaltatja azokat a termelőket is, akik olyan sajátos tapasztalatokkal rendelkeznek, melyeket csak azok tudnak érzékeltetni, akik a dinnyével egy életen át együttéltek. Nagyon érdekes újszerőség a Szerző részéről, hogy egy olyan termesztő életszemléletét is bemutatja — önvallomásszerűen — akinek a korai elődei is dinnyések voltak, s még a család fiatal tagja is a dinnyetermesztésben látja életének, boldogulásának további lehetőségét.

Terjedelem: 390 oldal

ISBN: 9639553816

Méret: A4

Súly: 1020 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 5 700 Ft
Kedvezményes ár: 4 560 Ft
Megtakarítás: 20 %

Érdeklődjön email-ben!

Olvasson bele: Sárgadinnye A sárgadinnyét az emberiség több évezrede ismeri, fogyasztja, termeszti. Régmúlt időkbe visszanézve a neve is változott a különböző kultúrákban. A dinnyének vagy külön... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: Előszó A sárga- és görögdinnye története, elterjedése és jelentősége A sárga-és görögdinnye neve és termesztésének története Elnevezése Sárgadinnye Görögdinnye Származása ... Bővebben »

Megosztás másokkal:

Idézet a könyvből:

Sárgadinnye

A sárgadinnyét az emberiség több évezrede ismeri, fogyasztja, termeszti. Régmúlt időkbe visszanézve a neve is változott a különböző kultúrákban. A dinnyének vagy különböző fajváltozatainak termesztését külön-külön kezdhették meg, egymástól függetlenül Ázsiában és Afrikában. Linné szerint Kínába időszámításunk VIII. századában vitték be, egy kicsi terméseket fejlesztő változatban. Semmiféle szanszkrit nevét nem ismerik, ismerik viszont a kevésbé régi tamul nevét, a molamot, ami a latin melohoz hasonlít.
Kérdéses, hogy a régi egyiptomiak termesztették-e a sárgadinnyét. Ezt nehéz bizonyítani. A többek által említett LEPSIUS által ábrázolt gyümölcs felismerhetetlen. Amennyiben termesztése elterjedt lett volna, a görögök és rómaiak korán felismerték volna jelentőségét.
Ezek után kétséges Hippokratész és Theophrasztosz sikuája, vagy Dioszkoridész peponja. Vagy Plinius melopepoja dinnye volt-e? Nagyon valószínű, hogy Theophrasztosz sikuája uborka, vagy jó esetben kígyódinnye volt(a szerző megjegyzése). Galenus már jobban megközelíti a kérdést, miszerint azt mondja, hogy a melopeponak eszik a belét, és a pepoét nem. Sokan, sokat értekeztek a nevekről, kevesebbet a tényekről. Linné biztos pontja és bizonyítéka a sárgadinnye ismeretéről az a gyümölcs, amelyet a Vatikán gyümölcsöket ábrázoló szép mozaikjai nagyon pontosan ábrázolnak. Ezen kívül Di Comes (in Linné, 1753) bizonyítja. hogy Herculanum egyik képe egy fél dinnyét ábrázol.
A fent említett elnevezések magukon viselik a görög-római eredetet. Világos, hogy meg kellett különböztetni a sárgadinnyét a töktől, a pepotól, ezért elébe tették a melo nevet. A latin malum és a gorög melon almát jelent. Tehát a sárgadinnye olyan „tök’, amelyik ehető, mint az alma. A későbbiek folyamán az Új nyelvekben általánossá vált a melon elnevezés, amely ma is a legtöbb nyelvben a sárgadinnyét jelöli (Molnár B., 1973).
A sárgadinnye neve néhány ország nyelvében:
angol: melon: bolgár: papesi; cseh: meloun, dyne: dán: melon: egyiptomi: gatta: francia:
melon: görög: peponia: holland: meloen: lengyel: melon: német: melone, Zuckermelone; olasz: melone: orosz: dünja: portugál: meláo: spanyol: melon: svéd: melon: szerb—horvát:
dinja: szíriai: sofra: szlovák: dyöa: török: karvun; ukrán: dinya stb.
A magyar dinnye szavunk szláv eredetű. Sokszor egységesen vonatkozik a sárga- és a görögdinnyére. Ezen összefonódás nyomon követhető a tájmegnevezésekben. A történelembe visszatekintve nézzük Kniezsa (1947) gyűjtésében, hogy az 1800-as években a dinnye szó az ország egyes tájain milyen formákban szerepelt. Pápa vidékén: dinya. dinye; Onmánságban: dönnye: Pest és Arad megyékben, a Palócságban: gyinye. gyimnye; Borsod-Moldova: gyene; Csallóköz: gyingye stb.
Volt idő, amikor a sárgadinnyét cukordinnyének nevezték Magyarországon a német Zuckermelune szó fordítását felhasználva. Ez helytelen elnevezés volt. Lippay. J. (1664) említést tesz a „Nyári avagy Sárga dinnye”-ről. valamint „Ismét a héyokrúl, külömb-külömb féle nevek vagyon: ki sárga sima,ki cser-hajú, ki fejér, ki zöld,ki czápa dinnye, ki bőr-hajú:
ennek kemény a bőre, a hély zöld.” Említi továbbá a „muskatal dinnyéket’. Az őszi dinnyék termesztése is ismert volt már ebben az időben. Külön szól a „telelő dinnyé’-ről. Ezek voltak a kótyok (a szerző megjegyzése).
De kár, hogy elfelejtettök őket!!
Megtaláljuk a magyar irodalomban a típusmegjelölésre való utalásokat is. Ez gyakorta a fajta nevét is viseli. Pl.: ananász, kantalup, turkesztán, pocok (kóty), kősárga, mézdinnye stb.
Külföldön a sárgadinnye neve többször a termés jellegzetességét emeli ki. Az angolok perzsa dinnyének nevezik. nagy valószínűséggel a perzsiai származása miatt. Reynolds (1958) szerint Amerikában a sárgadinnyét általában kantalupnak jelölik. Érdekes, hogy ezt az elnevezést használja a FAO is statisztikai kiadványában. Ma szakszerű, egyértelmű, általános a sárgadinnye elnevezés, melynek tudományos neve Cucumis melo L.

Ebben a kategóriában ajánlott további könyveink:

A búza és kukorica minősége és feldolgozása

A búza és kukorica minősége és feldolgozása

A gazdasági, politikai változások eredményeként mind a termelés, mind a gabonakereskedés, mind pedig a feldolgozás a korábbinál sokszínûbb lett. Új vállalkozási formák jelentek meg különbözô tôkebevonások eredményeként, és ezzel egyidejûleg a felhasználás terén is új igények, lehetôségek merültek fel. A szerzôk – több mint harmincéves – tapasztalatuk alapján ismertetik azokat a kritikus pontokat, melyek a termékpálya résztvevôi számára fontosak.

Eredeti ár: 4 000 Ft
Kedvezményes ár: 3 200 Ft

A dohány gazdaságtana

A dohány gazdaságtana

Ennek a feldolgozásnak a célja a dohánygazdaság értékmeghatározó közgazdasági összefüggéseinek bemutatása. Fejlődéstörténeti tanulságokon keresztül mutatja be a hazai termesztés történetét és lehetőségeit. Fontos eleme a könyvnek a hazai dohánytermesztés és az EU dohánykultúrája valamint a közelgő EU csatlakozás lehetőségei.

Eredeti ár: 2 400 Ft
Kedvezményes ár: 1 920 Ft

A dohánykertész mester kézikönyve

A dohánykertész mester kézikönyve

A kötet bemutatja a Magyarországon eredményesen termeszthető dohányfajtákat. Részletesen ismerteti a legújabb termesztéstechnológiai módszereket a területkiválasztástól a dohány betakarításáig; a szárítás és válogatás mai eljárásait, valamint a tárolás tudnivalóit. Megismertet a dohánytermesztés legkorszerűbb gépeivel, eszközeivel és berendezéseivel. Végül kitér a dohánygazdaság összefüggéseire, ezen belül a termelőket, a leendő "mestereket" leginkább érdeklő hazai szabályozásra és támogatási lehetőségekre is.

Eredeti ár: 3 400 Ft
Kedvezményes ár: 2 720 Ft

Vissza a főoldalra »

Kosár

Az Ön kosara üres!

Bejelentkezés A kategória legkedveltebb könyvei
Könyv webáruház - Vevő pont.

Kiadónk a VEVŐPONT hálózat tagja www.vevopont.hu

Agrárbázis

www.agrarbazis.hu