Mezőgazdasági vállalkozói kézikönyv

BEVEZETÉS


1. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS JELENTŐSÉGE ÉS FELTÉTEL-RENDSZERE

1.1. A mezőgazdálkodás jelentősége

1.2. A mezőgazdasági termelés feltételei
1.2.1. A természeti viszonyok
1.2.2. A közgazdasági feltételek


2. VÁLLALKOZÁSELMÉLETI ALAPFOGALMAK, ALAPÖSSZEFÜGGÉSEK

2.1. Ki a „vállalkozó”? Mi a „vállalkozás”?

2.2. Hogyan lesz valakiből vállalkozó?

2.3. A vállalkozás sikerének legfontosabb tényezői

2.4. A vállalkozás megkezdésének feltételei

2.5. A vállalkozások érintettjei
2.5.1. A külső érintettek
2.5.2. A belső érintettek

2.6. A vállalkozások céljai


3. A VÁLLALKOZÁSOK FORMÁI

3.1. A gazdasági társaságok
3.1.1. A részvénytársaság (Rt.)
3.1.2. A korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
3.l.3. A közkereseti társaság (Kkt.)
3.1.4. A betéti társaság (Bt.)

3.2. A szövetkezet
3.2.1. A szövetkezet fogalma és alapítása
3.2.2. A szövetkezet vagyoni viszonyai
3.2.3. A szövetkezet felelősségi viszonyai

3.3. A termelői értékesítő szervezetek/szövetkezetek (TÉSZ-ek)

3.4. A termelői csoportok

3.5. Az egyéni vállalkozás

3.6. A családi gazdaság

3.7. A vállalkozás típusát befolyásoló tényezők

4. A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS, MINT GAZDASÁGI RENDSZER


5. A VÁLLALKOZÁS-MENEDZSMENT ALAPJAI


6. A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI FOLYAMATAI

6.1. A gazdasági folyamatok jellemzői

6.2. A mezőgazdasági vállalkozások működésének gazdasági alapfogalmai


7. A VÁLLALKOZÁS MEGTERVEZÉSE

7.1. Tervezési alapismeretek
7.1.1. A tervek fajtái
7.1.2. A tervezés fázisai

7.2. A vállalkozás tervezési rendszere


8. A VÁLLALKOZÁS STRATÉGIÁJA

8.1. A vállalkozás stratégiai pozíciójának elemzése

8.2. A stratégiai tervezés folyamata és a stratégia felépítése

8.3. A stratégiai irányok, programok és akciók


9. A VÁLLALKOZÁS TERMELÉSI SZERKEZETÉNEK MEGTERVEZÉSE A „MIT TERMELJEK?” KÉRDÉS TÜKRÉBEN


10. A TERMELÉSI FÜGGVÉNY ÉS AZ ÁKFN-STRUKTÚRA HASZNÁLATA A „MENNYIT TERMELJEK?” KÉRDÉS MEGVÁLASZOLÁSÁHOZ

10.1. A termelési függvény

10.2. Az ÁKFN-sruktúra
11. A MARKETING-TERVEK SZEREPE

10.1. A marketingtervezést megelőző - megalapozó teendők

10.2. A marketing-tervek elemei


12. AZ ÜZLETI TERVEZÉS

12.1 Miért fontos az üzleti terv elkészítése

12.2 Az üzleti tervezés fázisai, teendői

12.3. Az üzleti terv felépítése, szerkezete


13. GAZDÁLKODÁS A TERMELÉSI ESZKÖZÖKKEL

13.1. A befektetett eszközök

13.2. A forgóeszközök


14. AZ AGRÁRINNOVÁCIÓ EGYES KÉRDÉSEI

14.1. Alapfogalmak, alapösszefüggések

14.2. A mezőgazdasági sajátosságok

14.3. Az adaptív innováció modellje


15. A VÁLLALKOZÁS FELSZERELÉSE

15.1. A műszaki fejlesztés jelentősége

15.2. A beruházások megalapozása és gazdaságossági vizsgálata
15.2.1. A statikus beruházásgazdaságossági vizsgálatok
15.2.2. A dinamikus beruházásgazdaságossági vizsgálatok

15.3. A vállalkozói gépigény kielégítésének lehetőségei
15.3.1. A gépek szerepe és a gépesítés gazdasági hatásai
15.3.2. A gépigény nagyságát befolyásoló tényezők
15.3.3. A gépigény kielégítésének lehetőségei
15.3.4. A gépigény-kielégítés módozatainak gazdasági versenyeztetése


16. A VÁLLALKOZÁSOK HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSMENTJE

16.1. Az emberi erőforrás jelentősége

16.2. A humán erőforrás-menedzsment tartalma

16.3. A humán menedzsment alapvető folyamatai

16.4. Az anyagi ösztönzés, bérezés, bérgazdálkodás

16.5. A vállalkozó és a stressz


17. A TECHNOLÓGIAI TERVEK SZEREPE
A „HOGYAN TERMELJEK?” KÉRDÉSSEL KAPCSOLATBAN

17.1. A technológiai tervezés alapjai

17.2. A mezőgazdasági munkák szervezési alapelvei és sajátosságai

17.3. A gépi munkafolyamatok szervezésének gyakorlati teendői

17.4. A vállalkozói méret néhány összefüggése


18. A MINŐSÉGÜGY NÉHÁNY MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSE

18. 1. A minőség értelmezése

18.2. A HACCP lényege

18.3. A gépesítés kapcsolata a minőséggel


19. A SZÁMVITEL ALAPKÉRDÉSEI

19.1. A számvitel fogalma, tárgya, alapelvei

19.2. Könyvvezetési formák, nyilvántartások

19.3 A bizonylati rendszer

19.4. A vállalkozások beszámolási kötelezettsége

19.5. A leltározás


20. A VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI MENEDZSELÉSE

20.1. A működés pénzügyi feltételeinek megteremtése
20.1.1. Amit a hitelezésről tudni érdemes
20.1.2. A finanszírozási források fő csoportjai

20.2. Pénzügyi mutatók, indikátorok
20.2.1. A pénzügyi arányszámok típusai és jellemzői
20.2.2. A pénzügyi teljesítmény mérése

20.3. A vállalkozások pénzügyi kapcsolatrendszere

20.4. Adózási alapismeretek
20.4.1. Az őstermelők, a vállalkozók jövedelmének adózása
20.4.2. Általános forgalmi adó (ÁFA)


21. AZ ELLENŐRZÉS

21.1. Az ellenőrzés alapelve és folyamata

21.2. Az ellenőrzési rendszerek magatartás-befolyásoló hatása

21.3. Menedzsment auditálás, a vezetés átvilágítása


22. A SZERVEZETFEJLESZTÉS ALAPJAI

22.1. A szervezeti formák

22.2. A szervezet belső jellemzői

22.3. A szervezeti konfliktusok kezelése


23. ETIKA ÉS JOG

23.1. Az üzleti etika néhány kérdése

23.2. Az üzleti tárgyalások jellemzői

23.3. Néhány jogi alapkérdés
23.3.1. Amit a szerződésekről általában tudni kell
23.3.2. A polgári jogi felelősségről általában
23.3.3. A fontosabb szerződés-típusok


24. VÁLSÁGMENEDZSELÉS A VÁLLALKOZÁSOKBAN

24.1. A válság összetevői

24.2. A válság típusai

24.3. A válság okai

24.4. A válságok felismerése és a korai előrejelző rendszerek

24.5. A válságmenedzser

24.6. A válság leküzdésének folyamata és módszerei

24.7. A likvidációs válságmenedzselés, a vállalkozások megszüntetése

24.8. Biztosítási alapfogalmak, alapösszefüggések


IRODALOMJEGYZÉK


MELLÉKLETEK

1. A mezőgazdasági termelés jelentősége és feltétel-rendszere

1.1. A mezőgazdálkodás jelentősége

A nemzetgazdaság egészén belül az agrártermelés fogalmába tartoznak mindazon tevékenységek, amelyek a termőföld ésszerű hasznosításával mezőgazdasági és erdőgazdasági nyersanyagokat termelnek és azokat feldolgozva élelmiszer-ipari, illetve elsődleges faipari termékeket állítanak elő. Az agrártermelés körébe 2–2 vertikálisan kapcsolódó tevékenységrendszer tartozik:
• mezőgazdaság és élelmiszeripar („élelmiszergazdaság”),
• erdőgazdálkodás és elsődleges faipar („fagazdaság”).
A magyar nemzetgazdaságban fontos helye és szerepe volt, van és reményeim szerint lesz a jövőben is az agrártermelésnek. Hazánk természeti adottságai ehhez jó feltételeket nyújtanak. Magyarország a 45. és 48. szélességi fok között fekszik. Országunk éves középhőmérséklete +9,2 oC. Az évenkénti csapadék átlagosan 500–750 mm között változik, szeszélyes időbeni eloszlásban és számottevő területi eltérésekben. A napfényes órák száma az ország keleti felében 1900–2100 óra, a nyugatiban pedig 1800–2000 óra évente. A növénytermelés szempontjából meghatározó biológiai termelési ciklus 153 nap.
A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepének megvilágítása több oldalról történhet.
A főbb jellemzők a következők:
a/ A mezőgazdasági termelés hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP-hez). A korábbiakban a hozzájárulás mértéke meghaladta a 20%-ot, azonban a legutóbbi esztendők átlagában „csupán” 3–4% körül alakul.
b/ A hazai élelmiszerigények kielégítése.
A magyar mezőgazdaság alapvető feladata, hogy az ország lakosságának élelmiszerigényét kielégítse. Történelmi tanulságok igazolják, hogy a lakosság közérzetét, hangulatát nagymértékben befolyásolja az, hogy az élelmiszer-ellátás mennyire kiegyensúlyozott, biztonságos és megfizethető. Hazánk alapvető törekvése, hogy ami itthon gazdaságosan megtermelhető, azt itthon kell előállítani, nem célszerű országunk ellátási biztonságát kitenni a világpiac szeszélyeinek.
c/ Részvétel az export árualap előállításában.
Hazánknak az agrárexport terén hagyományosan jó eredményei vannak. A termékek exportja hozzájárul a hazai gazdaság bevételeihez, segítve ezzel a nemzetgazdasági egyensúly megteremtését. Az agrárexport szerkezete a legutóbbi évtizedekben folyamatosan átalakult, a feldolgozottan exportált termékek részaránya fokozatosan nőtt, s mára jelentősen meghaladja a feldolgozatlanul kivitt termékek arányát.
d/ Egyéb szempontok:
• A mezőgazdaság a lakosság élelmiszerekkel történő ellátása mellett, jelentős beszállítója az ipar néhány ágazatának is. Különösen a hagyományos értelemben „könnyűipari”-nak tekinthető ágazatok igénylik a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat (bőr-, textil-, papíripar). Ez a tendencia még akkor is figyelmet érdemlő, ha tapasztalhatjuk, hogy a mesterséges alapanyagok egyre szélesebb körben terjednek. Mindig van azonban egy olyan fizetőképes keresletet jelentő réteg, amelynek fontos a természetes alapanyag és azért hajlandó magasabb árat is megfizetni.
• Az utóbbi esztendőkben jelentősen megnőtt az érdeklődés a mezőgazdaságban előállítható energetikai célú alapanyagok iránt is. A megújítható energiaforrások között egyre nagyobb és ma még beláthatatlan perspektívájú érdeklődés nyilvánul meg a biodízel, a bioetanol és más mezőgazdasági eredetű energiahordozók iránt. Az így generálódó igény új kihívásokat (és értékesítési lehetőségeket) jelent a szántóföldi növénytermesztésben, mindenekelőtt a gabonafélék és az olajos magvú növények termesztése számára.
• A normális keretek között folyó agrártermelés során „rendeltetésszerűen” hasznosul a nemzeti vagyon meghatározó hányadát kitevő termőföld. Ez hazánk esetében azért is kiemelkedő jelentőséggel bír, mert országunk kiemelkedő adottsága, hogy az ország összterületének mintegy 2/3-a mezőgazdasági művelésre alkalmas, s azon belül is döntő részarányt képvisel a szántó.
• A mezőgazdasági termelés a keresőképes lakosság számot tevő hányadának biztosít munkaalkalmat, ezáltal megélhetést. Volt olyan időszak, amikor ez az ágazat „tartotta el” az összes foglalkoztatott több mint felét. Napjainkra az arány – különböző okok miatt – lecsökkent, s a harmadik évezred elején 5% körül alakul.
A közepesen fejlett ipari társadalmakban, mint amilyen hazánk is, törvényszerű, hogy ha az adottságok kedvezőek, akkor a gazdasági növekedés gyorsításának egyik fő forrása a mezőgazdaság. Hazánk ökológiai adottságai a mezőgazdálkodáshoz közismerten jók. Az erre alapozott korszerűsítő fejlesztés gyorsíthatja az egész társadalom előrehaladását is. Mindezek egyértelművé teszik, hogy hazánk a mezőgazdaság fejlesztéséről a jövőben sem mondhat le, s prognosztizálható, hogy az ágazat továbbra is meghatározó jelentőségű lesz a magyar gazdaság egészében.