Gyakorlati Tudástár (PDF)
kategóriák

Növényvédelem a zöldségeskertekben

Szerző: Havasréti Béla - Varga András

Heti növényvédelmi értesítővel!

Ár: 2500 Ft

A kiadvány megrendelői a kötet mellé megkapják Zsigó György növényorvos rendszeres, képes növényvédelmi értesítőjét is!
A kötet sorra veszi a paprika, paradicsom és uborka nagyszámú, illetve a borsó, bab, fejes káposzta, fejes saláta, hagyma, sárgarépa és petrezselyem legfontosabb kórokozóit és kártevőit, valamint ellenük való integrált védekezés minden lehetőségét. A tünetek felismerését 51 nagy méretű színes kép segíti.
Bármekkora területen kertészkedünk is – legyen az zártkert, ház körüli kiskert, vagy akár csupán néhány magaságyás, esetleg balkonkert – fontos figyelembe venni és alkalmazni a legújabb idők növényvédelmi technológiáját, az integrált növényvédelem előírásait. Ennek lényege a károsítók elleni megelőző védekezési módszerek alkalmazása. Ha ennek ellenére fertőzés lépne fel, akkor először a hagyományos, fizikai módszereket, esetleg biológiai védekezési eljárásokat alkalmazzunk és csak a legvégső esetben használjunk szintetikus növényvédő szereket.

mutass többet mutass kevesebbet

Terjedelem: 51 oldal
ISBN/ISSN: 978-963-575-089-4
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Képes növényvédelem a zöldségeskertekben
Paprika
A paprika kórokozói
Palántadőlés
Fuzáriumos hervadás
Paprika lisztharmat
Szklerotíniás betegség
Botritiszes betegség
Baktériumos levélfoltosság
A paprika kártevői
Levéltetvek
Korompenész
Tripszek
Gyapottok bagolylepke
Kétfoltos takácsatka
Szélesatka
Paradicsom
A paradicsom kórokozói
Paradicsomvész
Szklerotíniás betegség
Kladosporiumos betegség
Botritiszes betegség
Alternáriás betegség
Kolletotrihumos bogyófoltosság
Baktériumos levélfoltosság
A paradicsom kártevői
Burgonyabogár
Gyapottok bagolylepke
Kétfoltos takácsatka
Zöld vándorpoloska
Paradicsommoly
Napégés
Uborka
Az uborka kórokozói
Uborka peronoszpóra
Uborka lisztharmat
Az uborka kártevői
Gyökérgubacs-fonálférgek
Levéltetvek
Borsó
Borsótripsz
Zöldborsó-levéltetű
Bab
Gyapottok bagolylepke
Fejeskáposzta
Káposzta bagolylepke
Földibolhák
Káposzta levéltetű
Fejes saláta
Szklerotíniás betegség
Saláta peronoszpóra
Botritiszes betegség
Hagyma
Hagyma peronoszpóra
Dohánytripsz
Sárgarépa
Fonálférgek
Petrezselyem
Petrezselyem lisztharmat

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A paprika kártevői
A paprika kártevőinek megjelenésére egészen korán, már a palántanevelési időszakban is számítani kell.
Levéltetvek
A paprika kártevői közül talán a levéltetvek a leggyakoribbak, közülük is a zöld őszibarack levéltetű kolóniáival találkozhatunk a legtöbbször.

paprika levéltetvek
7. kép. A paprikán legelőször a fiatal hajtásokon, bimbókon,
virágokon találjuk meg a levéltetveket.
(fotó: Varga András)

Gyorsan felszaporodó népes telepeit nőstény egyedek alkotják, melyek szűznemzéssel, álelevenszüléssel szaporodnak a körülményektől függően több, összefolyó nemzedéken keresztül. Zárt termesztőberendezésekben a fűtőtestek közelében már kora tavasztól, szabadban május első dekádjától a szélső növényeken találkozhatunk az első egyedekkel.

A levéltetvek kártétele összetett. Szívogatásuk nyomán a levelek sárgulnak, enyhén deformálódnak, a növényt a fejlődésben visszavetik, teljes pusztulást nem okoznak. A kártétel másik módja a vírusátvitel. A zöld őszibarack levéltetű az őszibarackon telel, innen váltanak át szárnyas egyedei egészen korán, már márciustól a nyári gazdanövényekre, melyek száma 400 feletti. Amíg a levéltetű a legmegfelelőbb tápnövényt megtalálja, több levélbe is belekóstol, ezzel pedig a vírusfertőzött növényekről a kórokozókat átviheti az egészséges növényekre.

A paprikán élő levéltetvek védtelen, gyámoltalan állatok. A szárnyatlan alakok nem mozognak, nem rejtőzködnek, ki vannak téve a természetes ellenségeiknek, könnyen elpusztíthatók. Túlélési stratégiájuk a nagy tömegükben, gyors szaporodásukban rejlik.

Az ellenük való védekezéshez számtalan lehetőségünk van.

Mielőtt azonban permetezni kezdenénk, meg kell határozni a kártevő betelepedésének idejét. Ezt megtehetjük az állomány rendszeres megfigyelésével, vagy sárga ragacslapok kihelyezésével. Az első szárnyas egyedek megjelenése után pár nap múlva megjelennek a kis telepek. Ezek ellen már védekezni kell.

A permetezésekhez használhatjuk a növényvédelmi célra használható, nem engedélyköteles anyagokat, melyek nem minősülnek növényvédő szernek. Ezek olyan egyszerű anyagok, mint a csalán kivonat, vagy egyéb növényi főzetek. Fontos azonban tudni, hogy ezek biológiai hatékonyságát nem vizsgálták, így garancia sincs a hatékonyságukra.

Fizikai hatáson – a levéltetvek légzőnyílásainak elzárásán – alapul a Nano Tac EC és a Vektafid A hatása. Kijuttatásukkor ügyelni kell a jó permetléfedésre. A Nano Tac EC méhekre is veszélyes, ezért csak méhkímélő technológiával (napnyugta előtt egy órával kezdve 23:00-ig) juttatható ki.

A biológiai növényvédőszerek, melyek ragadozó bogarakat, poloskákat, parazitoid fürkészdarazsakat tartalmaznak, a zárt termesztő berendezésekben hatékonyak. Szabadban alkalmazva hatékonyságuk minimális.

A rovarpatogén gombákat tartalmazó BotaniGard WP szabadban is használható. A kijuttatáskor azonban figyelni kell arra, hogy méhveszélyessége miatt méhek járta területen nem alkalmazható.

A szintétikus rovarölő szerek közül a Pirimor 50 WG és a Teppeki kizárólag a levéltetveket pusztítja. Besorolásuk szerint a méhekre nem jelöléskötelesek, de a Teppeki használatát az engedélyokirata csak a kora reggeli, illetve esti órákban javasolja.

A kontakt hatású piretroidokat (Cyperkill 25 EC, Kaiso Garden, Karate 2,5 EC, Karate Zeon 5 CS, Lamdex Extra) méhkímélő technológiával juttassuk ki. Tartamhatásuk nincs, ismétlődő levéltetű betelepedés esetén a permetezést is meg kell ismételni.

Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG és a vele rokon flupiradifuron hatóanyagú Sanium System felszívódó, tartamhatással rendelkező szerek. A Mospilan 20 SG-t egy vegetációs időben legfeljebb kétszer, a Sanium System-et kétévente egyszer szabad csak kipermetezni ugyanazon a helyen.

mutass többet mutass kevesebbet